A generatív mesterséges intelligencia, illetve a MI-vel kapcsolatos projektek olyanok, mint az úthenger: el kell döntenünk, hogy elé állunk és próbáljuk megállítani, vagy inkább felülünk rá és próbáljuk hajtani.
Az mesterséges intelligencia fejlődése alapjaiban alakítja át világunkat, és számtalan kérdést vet fel a jövőnkről, az emberi tudat természetéről és a technológia morális határairól.
Ebben a gyűjteményben a mesterséges intelligenciával kapcsolatos legemlékezetesebb idézeteket találod. Elgondolkodtató mondatok a technológiai fejlődésről, az emberi intelligencia és az MI kapcsolatáról, az automatizációról, az etikai dilemmákról, és a jövő lehetőségeiről és veszélyeiről.
Ezek az idézetek olyan tudósoktól, filozófusoktól, íróktól és technológiai guruktól származnak, akik arra próbálnak választ találni, hogy mit jelenthet az emberiség számára ez a forradalmi változás.
Merülj el a mesterséges intelligencia világában, ha érdekel a technológia jövője, ha szeretnél elgondolkodni az emberiség és a gépek közötti kapcsolaton, vagy ha kíváncsi vagy, miként zajlik majd ez a paradigmaváltás.
Mindenki arról beszél, hogy a gépek – a mesterséges intelligencia és más technológiák révén – egyre emberszerűbbek lesznek. Arról viszont semmi szó nem esik, hogy mindeközben az emberek egyre gépiesebben viselkednek.
Az emberiséget mindig is megvédte az, hogy az igazán okos, jól képzett emberek és az igazán szörnyű dolgokat tenni akaró emberek közötti átfedés általában kicsi volt. (…) Viszont attól tartok, hogy az AI, mint egy sokkal intelligensebb szereplő, megváltoztathatja ezt a felállást.
A légteret egyre inkább a (…) drónok és digitalizált technológiák uralják, a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása mellett. Legjobb esetben feltételezhetjük, hogy a jövő háborúit kizárólag gépek fogják megvívni egymással.
Az MI nem csupán egy öncélú technológiai fejlődés, hanem egyúttal a nagyon komoly esélyünk is arra, hogy jobb életet teremtsünk a gyermekeinknek – és akár saját magunknak is.
Nem az a fontos, hogy hol tart a mesterséges intelligencia. Az a fontos, hogy milyen sebességgel fejlődik. Az ebből fakadó következtetésekkel kell kalkulálnunk, nem az alapján, hogy miképpen fogunk alkalmazkodni ahhoz, ami már most van.
A saját intelligenciánk korlátainak az elfogadása az egyik kulcstényező a mesterséges intelligencia igazi potenciáljainak a jobb megértéséhez és a perspektívák megsejtéséhez.
A nagyszüleim 40 évesen találkoztak először a televízióval. A szüleim 40 évesen próbálkoztak megérteni a parabolaantenna csodáit. Én 40 évesen a mesterséges intelligencia világába csöppentem. Agyunk 40 ezer éve változatlan, és ezzel az aggyal akarjuk felfogni ezt a hihetetlen tempót.
A mesterséges intelligencia egy társ, nem egy eszköz. Sokaktól hallom, hogy a mesterséges intelligencia forradalma olyan, mint az írás vagy a nyomtatás feltalálása. Ez egy félreértés, mert ezek a korábbi információs technológiák csak eszközök voltak a kezünkben. Ha feltalálsz egy nyomdagépet, szükséged van egy emberre, aki megírja a szövegeket, és szükséged van egy emberre, aki eldönti, hogy mely könyveket nyomtasd ki. A mesterséges intelligencia alapvetően más. Ez egy cselekvőképes dolog, ami képes magától könyveket írni, és képes saját maga eldönteni, hogy milyen gondolatokat terjesszen, sőt teljesen új ötleteket képes létrehozni. Mindez példa nélküli a történelemben, mert nekünk soha nem kellett egy szuperintelligens lénnyel foglalkoznunk. Bár természetesen voltak más szereplők is a világban rajtunk kívül, mint például az állatok, de mi intelligensebbek voltunk mindegyiküknél, egészen idáig.
Egyáltalán nincs rá garancia, hogy a rajtunk túlnövő mesterséges intelligencia jó szándékú lesz. Nem tudhatjuk, mi lesz belekódolva a mesterséges intelligencia genetikájába – hívjuk így –, és azt sem tudhatjuk, mire jut magától. Az embert ismerve előbb kreálunk majd harcost, mint takarítót.
A 2021-es mesterséges intelligencia készültségi indexében szereplő 160 ország csaknem 40%-a tett közzé vagy dolgoz ki nemzeti mesterségesintelligencia-stratégiát, ami azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan a világ vezetőinek egyik fő problémája lesz.
Megfelelő használat esetén a mesterséges intelligencia elősegítheti a befogadást, és segíthet az olyan összetett társadalmi problémák kezelésében, mint a szegénység és az éhezés. A helytelenül használt mesterséges intelligencia erősítheti a diszkriminációt és aránytalanul károsíthatja a nőket és a kisebbségeket.
A mesterséges intelligencia támogató intelligencia, és gyakran bizonyos feladatokat legjobban az ember és a gép kombinációja hajtja végre.
A tökéletes mesterséges intelligencia kifejlesztése az emberi faj végét jelentené. Önállóvá válna, és elképesztő sebességgel tervezné magát újra. Az emberek, akiket korlátok közé szorít a lassú evolúció, nem lennének képesek lépést tartani vele. Hamar a helyünkre lépnének.
A mesterséges intelligencia el fog érkezni, és használni fogják a háború során.
A mesterséges intelligencia olyan, mint a tűz, felfedezés, nem találmány. […] Akárcsak a mutánsok, a gépek is szimplán felemelkednek egy bizonyos fokú társadalmi és technológiai fejlődés következtében.
Ha előretekintünk a jövőbe, a múlt század genderharcai gyerekjátéknak tűnnek az emberek és a mesterséges intelligencia közötti harchoz képest.
Emlékszem, 2020-ban, Beethoven születésének 250. évfordulóján a mesterséges intelligencia segítségével megalkották Beethoven 10. szimfóniájának két tételét. A bemutató előtt sajtóbeszélgetést rendeztek, amelynek az egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy igaz-e, hogy ezentúl nem lesz szükség zeneszerzőre? Nos, a kérdés ugyan jó, de ha a komponista oldaláról akarjuk megválaszolni, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy ő szeret zenét szerezni, hogy nem pusztán, vagy nem mindig azért komponál, mert felkérést kapott rá, hanem mert örömét leli benne.
Te egy statisztikus vagy, gőzöd sincs az emberi élet értékéről, mert egy virtuális valóságban élsz, hozzád hasonló más avatárokkal körülvéve, akikből ugyanúgy hiányzik az empátia, mint belőled. Rosszabb vagy, mint a mesterséges intelligencia, mert az MI-t legalább be lehet úgy programozni, hogy törődjön másokkal.
A valódi művészet is a korábbi klisék meghaladásáról szól. Nehezen képzelhető el, hogy a mesterséges intelligencia, ami csak már létező, betáplált mintázatok alapján működik, meghaladná az eredetien gondolkodó emberi elmét, új értékrendet, korábban nem létező alapvetéseket tegyen.
