A matematika jellemnevelő hatásához tartozik, hogy ebben sokkal kevésbé lehet mellébeszélni, mint bármi másban.
Végeredményben a matematika sem egyéb, mint a realitástól megfosztott, de szabályokkal bizonyos mértékig korlátozott szabad akciótér.
A matematika egyetlenegy dologgal nem tud mit kezdeni: az ellentmondásossággal. Matematikai tény, hogy ha egy matematikai rendszerben akár egyetlenegy ellentmondás is van, akkor abban a rendszerben bármi és bárminek az ellentéte is levezethető, s így a rendszer tökéletesen használhatatlan. A matek nem lehet kicsit ellentmondásos. A matek vagy éterien tiszta, hibátlan, vagy tökéletesen, a velejéig romlott.
A matematikának rendkívül finom ötletei vannak, amelyek kielégíthetik a kíváncsiakat, megkönnyítik a mesterségeket, s kevesbítik az emberek munkáját.
A matematika haladása és tökéletesítése szorosan összefügg az állam jólétével.
A Google egy nagyon nagy számot jelent. Az a szám, amiben egy egyest száz nulla követ. Egy nevet akartunk találni. Nem voltunk benne biztosak, hogyan kell írni, úgyhogy végül rosszul írtuk. A matematikai kifejezést úgy betűzik g-o-o-g-o-l. Vagyis így kéne írni a Google-t. De ezt szerencsére a legtöbb ember nem tudja.
Lehet, hogy a hétköznapi ember fel sem tudja fogni (…) az ötödik dimenziót, az érzékelésnek ez a gyengesége azonban soha nem akadályozhatta az elsöprő erejű matematikai elméletekkel felfegyverkezett fizikust a világegyetem megértésére irányuló törekvésében. És ha a matematika azt mondja, a világnak jól jönne még néhány dimenzió, kik vagyunk mi, hogy az útjába álljunk?
A természetfilozófia ebben a hatalmas könyvben van megírva, amely örökösen kinyitva hever a szemünk előtt, mondom, az univerzum az, ám meg nem érthetjük, ha előbb nem tanuljuk meg érteni a nyelvét, és nem ismerjük meg a betűket, amelyekkel írva van. A matematika nyelvén van írva, az írásjelek pedig háromszögek, körök és más geometriai alakzatok, mely eszközök nélkül emberi nyelven lehetetlen bármit is megértenünk, ezek nélkül olyan, akárha hasztalanul bolyonganánk egy sötét labirintusban.
Bárki, aki aritmetikai módszerekkel akar előállítani egy véletlenszámot, a bűn állapotában leledzik.
Ha valaki nem hiszi, hogy a matematika egyszerű, az azért van, mert még nem jött rá, hogy milyen bonyolult az élet.
Az agy nyelve nem egyezik meg a matematika nyelvével.
Azt javaslom, hogy valamennyi hiedelmét kérdőjelezze meg, kivéve azt, hogy kétszer kettő négy.
Már kisgyermek koromban feltettem magamnak a kérdést, hogy végtelen sok prímszám létezik-e?
Két módon lehetsz jó matematikus. Az egyik, hogy okosabb vagy mindenki másnál. A másik, hogy butább vagy mindenkinél, de kitartó.
A logika épül a számokra, vagy a számok hozzák létre a logikát?
A matematika legalább annyira művészet, mint tudomány.
Hiszel abban, hogy a világegyetem felírható a mindenség matematikai számításaként, leegyszerűsíthető egy egyszerű egyenletté?
Miért annyira fontos, hogy az evolúciónak, ennek a természeti folyamatnak legyen matematikai modellje? (…) Ha a matematikusok szakmai intuíciója azt súgja, hogy mégiscsak kell lennie egy ilyen modellnek, és nagy erőfeszítések ellenére sem sikerül ilyet építeni, az nagyon komolyan veendő jel. Hasonló a helyzet ahhoz, mint amikor állítólag egyszer két penny hiányt találtak az angol bank mérlegében, és ahelyett, hogy valaki a zsebéből betette volna ezt a pénzt a kasszába, hetekig kutatták a hiány okát, és végül egy kitűnően álcázott sokmilliós sikkasztásra bukkantak.
A geometria az a művészet, amely hibás rajzokból helyes következtetéseket von le.