A kutya nevelése a kutya számára sem könnyű. Ki kell bírnia röhögés nélkül, hogy ez a sürgölődő, őt becézgető és a kedvét örökké kereső személy azt hiszi, hogy a kutya mellett az ember az úr a háznál. Ha kibírja röhögés nélkül, a nevelés befejeződött: a kutya átnevelte az embert.
Kutyás idézetek
Hála a gondviselésnek, a kutyák morálja nem züllött le még annyira, hogy ellenszenvüket udvarias csóválással takarnák – ahogyan az ember teszi. Ők, ha nem tetszik valaki, őszintén megugatják! Szembe! Az emberi társadalom ezt csak hát mögött csinálja, de annál dühösebben!
A kutyám nem tud különbséget tenni az idegenek között. Pedig ezerszer elmagyaráztam neki, hogy a postásra nem szabad ráhoznia a szívbajt, a villanyszámlást viszont kutya kötelessége elzavarni.
Nincs árvább a gazdátlan kutyánál! Ennek is volt neve. Ezen a néven szólították. Aztán egyszer csak semmije sincs már: nincs mit ennie, nincs kit szeretnie, még neve sincs. Hát nem borzasztó?
A kutya éppen némaságával válik mindennél értékesebbé. Társaságában az ember rátalál a lelki békére, ahol a szavak elvesztik minden jelentőségüket!
Ha egy kutya az öledbe ugrik, az azért van, mert rajong érted; de ha egy macska teszi ugyanezt, az azért történik, mert az öledben melegebb van.
Csak a kutyák szeretnek féltékenység nélkül. Láthatod te is: drámáknak, regényeknek, mindennek féltékenység az alapja.
A kutyám nem is sejti; az utca mindenkié, mindenkinek joga van a közlekedéshez. Még a mi házunk előtt is.
Meg kell tanítani a kutyámnak: attól, hogy sziszeg, meg néha mozog is, a kerti locsolócső nem ellenség.
A kutyák felnéznek az emberre, a macskák lenézik. Egyedül a disznó szemében vagyunk egyenrangúak.
A kutya sem ugat, amikor harapni készül.
Akik kutyával fekszenek, bolhákkal ébrednek.
Minden kutya a mennybe jut, mert nem olyanok, mint az emberek. A kutyák természetüknél fogva jók és hűségesek.





