Gyermekeiteket ne korlátozzátok saját tudásotokkal, mert ők már egy másik korban születtek.
Anthony de Mello
1931. szeptember 4. - 1987. június 2.
indiai jezsuita szerzetes és pszichoterapeuta
Anthony de Mello indiai jezsuita szerzetes, pszichoterapeuta és spirituális tanító volt, aki a keresztény lelkiséget keleti bölcseleti hagyományokkal is ötvözte. Tanításaiban az önismeret, a tudatosság, a belső szabadság és a jelen pillanat megélése kapott hangsúlyt, miközben arra ösztönözte követőit, hogy őszintébben figyeljenek önmagukra és a világra.
Isten óvjon bennünket azoktól, akik nem gondolkodnak!
Nemet mondani másoknak: ez része a felébredésnek, ez gyönyörű. A felébredés része, hogy úgy éled az életedet, ahogy helyesnek találod. Értsd meg: ez nem önzés. Önzés az, mikor másoktól azt követeled, hogy úgy éljenek, ahogy te helyesnek látod. Az önzés. Nem önzés, ha úgy éled a saját életed, ahogy helyesnek látod.
Amíg rosszabb helyzetbe nem kerülünk, addig nem is tudjuk, hogy mennyire szerencsések vagyunk.
A kritikus szavai ne csüggesszenek el! Kritikusnak még sosem állítottak szobrot, csak a kritizáltaknak.
A jó élet kulcsa a szeretet, nem a vallás vagy a törvény.
Kétfajta nevelés van: az egyik arra tanít, hogy miből éljünk meg, a másik pedig arra, hogy hogyan éljünk.
Nincs annál nagyobb boldogság, mint amikor nincs okunk a szomorúságra; és nincs annál nagyobb gazdagság, mint a meglévőkkel való megelégedettség.
Nem a pénzünk mennyiségétől függ a gazdagságunk vagy a szegénységünk, hanem az örömre való képességünktől. A gazdagságra való törekvés az örömre való képesség nélkül olyan, mint amikor a kopasz ember azért küzd, hogy fésűket gyűjtsön.
Ha békét akarsz, keresd a változást magadban, ne másokban. Könnyebb a lábadat védeni egy szandállal, mint szőnyeggel borítani az egész földet.
El tudod képzelni, mekkora megkönnyebbülés, amikor soha többet senkire nem akarsz jó benyomást tenni?
Úgy nézzétek a fákat, a lehulló leveleket, a virágokat, mintha most látnátok őket először.
Semmi sem jó, vagy rossz, a véleményünk teszi azzá.
Az alázat nem önmagunk leértékelése – mondta a Mester. – Az alázat annak megértéséből fakad, hogy amit erőfeszítéseinkkel sikerül elérnünk, az csupán magatartásunk megváltoztatása, és nem önmagunk megváltoztatása.
– Milyen okos kutyád van! – mondta egy ember, amikor meglátta a barátját a kutyájával kártyázni.
– Nem is olyan okos, mint amilyennek látszik – hangzott a válasz. – Ha jó lapja van, azonnal csóválni kezdi a farkát.
Ahhoz, hogy valóban boldog légy, kedvesem, csupán arra van szükséged, hogy lelkesedni tudj valamiért.
– A barátom nem jött vissza a rohamból, Sir. Kérek engedélyt kimenni, és megkeresni őt.
– Nem engedélyezem – mondta a tiszt – Nem akarom, hogy kockáztasd az életed egy olyan emberért, aki valószínűleg halott.
A katona ennek ellenére kiment, és egy óra múlva maga is halálosan megsebesülve, halott barátjának tetemét cipelve tért vissza. A tiszt dühöngött:
– Mondtam, hogy halott. Most aztán mindkettőt elvesztettem. Mondd, volt annak valami értelme, hogy kimenj, és becipelj egy holttestet?
– Ó, persze, hogy volt, Sir – válaszolta a haldokló – Amikor megtaláltam, még élt. És azt mondta nekem: „Jack, biztos voltam benne, hogy értem jössz.”
Nem azok az ellenségeink, akik gyűlölnek bennünket, hanem akiket mi gyűlölünk.
Azok az emberek, akik teljesen végiggondolnak mindent, mielőtt egyet lépnének, egész életüket fél lábon töltik.
Amikor imádkozunk, Isten a szívünket nézi, nem a szövegeinket.