Ha egyedül találod magad, zöld mezőkön lovagolva a tűző napon, ne aggódj! Az az Elysium, és már meghaltál!
25 versenyző kezd meg minden szezont a Formula-1-ben, és minden évben ketten közülük meghalnak. Milyen ember végez ilyen munkát? Nem átlagos emberek, az biztos. Lázadók, elmebetegek, álmodozók. Azok, akik kétségbeesetten nyomot akarnak hagyni maguk után, akár az életük árán.
Sajnálom, de valamit még mondanom kell és csak pár pillanatom maradt. Sajnálok mindent, amit nem adhatok meg. Nem vidíthatlak fel. Csak veled akartam megöregedni. Két vén trotty azon kuncog, hogyan hullik szét a testük. Együtt maradni, mint a képen a tónál. Ott van a mi mennyországunk. Sok minden hiányzik: könyvek, álmok, csókok és viták. Köszönök mindent! Köszönöm a kedvességed, köszönöm a gyerekeket! Köszönöm, hogy mindig büszke lehettem rá, hogy veled vagyok! A bátorságot, a szelídséget, a tekintetedet, és hogy mindig meg akartalak érinteni! Te voltál az életem. És bocsáss meg minden kudarcomért!
Maradnék, de érzem, hogy mennem kell,
Mert vár valahol egy másik út.
Hogyha most is úgy szeretsz, engedj el, ma már
Nem köt ide, csak a múlt.
Veled új emberré lettem, megváltoztattál. A szerelmed érlelt férfivá, Holly, és ezért örökké hálás leszek. Egy dolgot ígérj meg nekem: kérlek ha szomorú leszel vagy bizonytalan, vagy elveszted a hitet önmagadban, próbáld meg az én szememmel látni magad!
Ha lemondunk a vágyainkról, épp azt tagadjuk meg, ami emberré tesz.
– Ne próbáld elhajlítani, mert az lehetetlen. Helyette, inkább próbáld felismerni az igazságot.
– Melyiket?
– Hogy nincs kanál.
– Nincs kanál?
– Akkor majd látni fogod. Nem a kanál hajlik, hanem te magad.
Kiválasztottnak lenni olyan, mintha szerelmes lennél. Senki sem tudja megmondani rólad, csak te tudod. Az egész lényed, tetőtől talpig.
Szerintem az emberi faj a valóságot a nyomoron és a szenvedésen keresztül határozza meg.
Az embernek előbb maga mögött kell hagynia a múltat, csak akkor mehet tovább.
Az életet nem a lélegzetvételek száma határozza meg, hanem azok a pillanatok, amikor eláll a lélegzetünk.
Az egyik pillanatban még élvezed az életed, a következőben nem érted, hogyan élhettél eddig nélküle.
Mert ezt teszi velünk a szerelem: repülünk, de könnyen padlót foghatunk. Szárnyak nélkül zuhanunk, mint egy darab szikla, és közben azon gondolkodunk, mi a francért kellett leugranom? De érted ezt is bevállalom, a zuhanást is. Itt csak egyetlen ember van, aki szárnyakat ad nekem, és az te vagy.
Vajon feltűnt már a nőknek, hogy a férfiak is szoktak előre tervezni? Talán azért, mert izgulnak. Nem biztosak benne, mit szólnak hozzá, ha csak odamennek és bedobják, hogy: tetszel nekem! Tetszel nekem! Tetszel nekem!
Nem érdekel, hogy mit gondolnak rólam mások, mert hiszek önmagamban.
Rád várni olyan, mint esőre várni aszályban: hasztalan és időrabló.
Néha a fantázia szebb, mint a valóság.
