Ismernek engem, nem vagyok ember, aki fenyegetőzik és durváskodik, de higgyék el, semmi nem lesz elfelejtve. Minden fel lesz jegyezve, és minden el lesz rendezve.
Ha a szerencse rámosolyog valami olyan randa dologra, mint a bosszú, az nemcsak arra bizonyíték, hogy Isten létezik, hanem arra is, hogy egyenesen az ő akaratát teljesítjük.
Bill utolsó golyója csak kómába lőtt. Négy hosszú évig feküdtem öntudatlanul. Fölébredve elkezdtem azt, amit a mozireklámok úgy szoktak jellemezni, hogy „bombasztikus bosszúhadjárat”. Nos, én jöttem, láttam és bombasztikus bosszút álltam.
A bosszú trükkös dolog. Amíg forralod valaki ellen, az hajtóerő lehet. Az igazságérzet, bizonyítani akarás, tettrekészség mind-mind visz előre. Igen. De amikor sikerül, megtörtént, bosszút álltál, és egyszer csak vége… akkor jön az üresség, a célvesztettség, az apátia.
Az építő kritika célja nem a bosszú. Nem annak eszköze, hogy kifejezzük nemtetszésünket vagy dühünket. Célja a segítés, nem pedig a bántás. Ha nem tudunk így bírálni, egyáltalán nem szabad bírálnunk!