Ami engem illet, semmit sem tudok biztosan, de ha a csillagokat nézegetem, akkor álmodozom.
Este behunyod a szemed, elalszol, és az álmok világában találkozol Vele. Ám egy napon történik valami. Egy napon kilép az álmaidból, és melléd szegődik. Valósággá válik. És ekkor különös dolog történik. Már nem jelenik meg álmaidban. Nem találkozol vele éjjelente, nem beszélsz vele álmaidban. De ez nem csoda. Hiszen kilépett onnan, belépett való világodba.
Tudod, hogy milyen borzasztó felébredni egy szép álom után. Egy szép álomból a szomorú, szürke valóságba. A hiány valóságába. De van, amikor megfordul minden. Amikor legcsodálatosabb dolog felébredni. A valóságba. Van, amikor a valóság minden álomnál szebb. Amikor a valóság nem a hiány valósága. Amikor a valóságban ott van valaki, aki felette van a legszebb álmoknak is.
Mindannyian kudarcot vallottunk abban, hogy a tökéletességről szőtt álmunkhoz méltót alkossunk. Én ezért a lehetetlen megvalósításának ragyogó kudarcai alapján rangsorolom magunkat.
Valóra akarod váltani álmaidat? Ébredj fel!
Álmodozás idézetek, Motivációs idézetek, Rövid idézetek, Rövid motivációs idézetek
A legszebb dolog számomra az alvás, de ébren is tudok álmodni.
Néhány ember inspirál minket, hogy merjünk álmodni. Egyesek viszont utálják, mikor nagy dolgokról álmodunk. Más álma a miénk is. Nem számít, hogy mi történik, sose hagyjátok abba az álmodozást!
Az utálatosok azt mondják majd, amit akarnak, de a gyűlölet sose állítson meg abban, hogy kövesd az álmaidat!
Amikor már nem álmodunk, az azt jelenti, hogy már nem is élünk. Szóval soha ne hagyjatok fel az álmodozással.
Álmodni, elképzelni, erőnkkel szabadon játszani és tervezni, reménykedni és várni a beteljesülést: a legnagyobb öröm. De a megvalósulás már korlátozás.
Az emberek úgy beszélnek az álomról, mintha az az éjszaka és az alvás jelensége volna. Pedig jobban kellene tudniuk. Minden eredmény, melyet felmutatunk, önkecsegtetésünkből származik, és minden önkecsegtetés az álmokban ébred föl. Az álmodozás a munka enyhítése, a bor, mely a cselekvésben fenntart bennünket.
Ha azt szeretnéd, hogy váljanak valóra az álmaid, ébredj föl!
Sosem tudsz elég „régi” lenni ahhoz, hogy ne lehessenek új álmaid és új élményeid!
– Nem érem be ábrándozással!
– Nocsak! És hogyan valósítod meg légváras álmaidat?
– Úgy, hogy hiszek bennük!
Az ember élete semmi egyéb, mint a velünk született, génjeinkben rejlő genetikai program megvalósulása. Ez persze nem akadályoz meg bennünket, hogy (…) ne éljünk a „minden lehetséges” ábrándjával.
Úgy vagyunk a távolsággal, mint a jövendővel! Nagy, derengő egész nyugszik a lelkünk előtt, érzésünk elmosódik benne, mint a szemünk, és jaj! vágyódunk egész lényünket odaadni, egyetlen, nagy isteni érzés minden gyönyörével telítődni. – És jaj! ha odasietünk, ha az Ott-ból Itt lesz, minden mindig ugyanaz, és benne vagyunk a szegénységünkben, korlátaink rabságában, és lelkünk tovább eped az elillant enyhülésért.
Ábránd, csaló varázs.
A pompás érzelem, mi életet teremthet,
A földi zűrzavarban holtradermed.
Én hiszem, hogy egy új napban a váratlansága a szép. (…) Olyan nagyszerű felébredni egy ilyen aranyló, gyönyörű reggelen, és felkelés előtt vagy tíz percig álmodozni arról a rengeteg csodálatos dologról, ami az est leszállta előtt velem történhet.
Az ember eltökélten kívánhat magának valamit – esetleg éveken keresztül -, amíg tudja, hogy az a kívánság teljesíthetetlen. Ha viszont egy szép napon az előtt a lehetőség előtt áll, hogy a vágyálom valóra válik, akkor már csak egyet kíván: bárcsak soha ne kívánta volna azt a valamit.
Beteljesületlen álmaid miatt ne mondd szegénynek magad; csak az az igazán szegény, aki sohasem álmodott.