Szomorú, hogy a szurkolók lesüllyedtek a labdarúgás színvonalára.
Hofi Géza
1936. július 2. - 2002. április 10.
Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, valamint Karinthy-gyűrűs magyar humorista, előadóművész, színművész, érdemes és kiváló művész
Akinek nem inge, az ne vegye magára. De akinek inge, az végre öltözködjön már föl!
Jó lenne, ha mindenkinek lenne humora! Nemcsak azért, hogy képesek legyenek túlélni a gondokat, hanem azért is, mert a humorérzéket senkitől sem lehet adó formájában levonni! Ez lehet az egyetlen magántulajdon, amit senkitől sem vehetnek el.
Az életszínvonal olyan, mint a léghajó. Ha azt akarod, hogy emelkedjen, ki kell belőle dobálni mindent, és amikor a legmagasabban vagy, akkor jössz rá, hogy nem maradt semmid.
– Te képzeld, a feleségem krumplipürét akart csinálni a rántott húshoz, de amikor kiment a kamrába krumpliért, összeesett, és meghalt.
– S te, mit csináltál?
– Há` rizst.
Soha nem elég annyit nyújtani, amennyit a közönség elvár. Sikert annyival is el lehet érni, csak éppen nem biztos, hogy legközelebb is kíváncsiak lesznek az emberek. Ezért kell a többi.
Én vagyok a Magyar Népgazdaság. Azért vagyok felakasztva, mert így legalább úgy látszik, mintha állnék.
A barát olyan, mint az esőkabát az előszobában. Amikor nincs szükség rá, „csendesen” meglapul a polcon, de amikor esik, a sötétben is megtalálom, hiszen ott van!
Az országnak nem most lett rossz! Neeem. Most vették észre!
Én elszabtam,
te elszabtad,
ő elszabta,
mi elszabtuk;
ha elszabtuk,
hát elszabtuk,
utólag már szabhatjuk.
Az élet olyan, mint a motor. Be kell rúgni, másként nem megy.
Lesz majd más, ki szeret téged,
hidd el, kislány, ez az élet,
rohanó, suhanó szó.