A kilencvenes évek elején bizony még nem volt ott, még Siófokon sem ilyen fényes világ. Siófok piszkos, poros falu volt, nevezetes gabonapiac, marhavásártér, de fürdeni csak az fürdött a Balatonban, aki véletlenül beleesett.
Cholnoky Jenő
1870. júl. 23. - 1950. júl. 5.
magyar földrajztudós, író, egyetemi tanár
A templomokat a törökök, a várkastélyokat az osztrákok pusztították el. Nekünk csak romok maradtak! De ezeknek szent falai alatt kell felnőnie annak a lángoló hazaszeretetnek, annak a tetterőnek, amely a török dúlás és az osztrák elnyomatás után ismét fölemeli nemzetünket az európai nagyhatalmak közé, mint amilyen volt az Árpádok és Mátyás király idejében.
Mennyi silány emlékre költöttük a nemzet pénzét, hogy megörökítsük olyan „nagyságok” emlékét, akikről néhány évtized múlva senki sem fogja tudni, hogy ki volt, mik voltak ama monstruózus érdemei, hogy szobrot állítottunk neki. Az igazi történelmi emlékeket pedig barbárul hagyjuk elpusztulni!
Az adatok összefüggés nélkül semmit sem érnek. Értékesek csak azok, amelyek általános értékű
következtetésekre alkalmasak.
Csak a tartalmas lelkű ember lehet igazán hasznos tagja a társadalomnak és derék, hasznos fia nemzetének.
Illik tudni, hogy a hölgyek nem szépek, ha „short”-ban,vagy fürdőruhában mászkálnak a rendes utcai forgalomban, mert ez olyan, mintha kivágott báli ruhában mennének a vásárcsarnokba. Én azt hiszem, hogy a nők a legjobban kivágott ruhában is megjelenhetnek igazán úri társaságban, ott, ahol az urak egyetlen förtelmes mellékgondolattal sem szentségtelenítik meg a Föld legnagyobb szépségének, a teremtés leggyönyörűbb alkotásának, a szép női testnek ízléses látványát. De az utcára vinni! Minden jampecben és csirkefogóban a legaljasabb gondolatokat és érzéseket támasztani: ez nem úri nőhöz illő. A fövenyfürdőben akkor van helyén az ilyen ruha, ha ott is diszkrét, úri társaság van együtt.
Tudományos dolgok tudása nem az illik és nem illik kérdése. Rendkívül kedves, előkelő úrinőket ismerek, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy ki volt Horatius. Ezt a tudatlanságot nevetséges volna illetlenségnek tartani. Ha érettségizett, diplomás férfi nem tudja, az sem „illetlenség”, hanem vagy feledékenység, vagy szellemi szegénység. Ez nagyobb baj, mint az illetlenség, mert az illetőről igen csúnya szegénységi bizonyítványt állít ki, de elvégre az illető lehet emellett igen művelt, kedves, úri ember.
A sámánisztikus felfogás szerint a halott halála után ismét feltámadhat és kísérteni járhat. Árthat, vagy segíthet, de inkább féltek tőle. A kísértetektől valófélelem ma is általános és kétségtelenül innen származik.
Egész Európának legkedvesebb, legalkalmasabb pihenőhelye a Balaton s hogy valóban az is legyen s itt mindenki jól érezze magát, abban mindnyájunknak közre is kell működnünk, mert óriási nemzetgazdasági jelentősége van annak, hogy a magyar ember itthon nyaraljon, a külföldiek pedig minél nagyobb számban, minél hosszabb időre keressék fel a Balatont.
A magyarokat olyan helyre vetette a sors, ahol mindent megtalálnak, ami a nemzet fennmaradására, fejlődésére és a legmagasabb műveltség és jólét elérésére szükséges.
A tót szó nem gúnynév, eredetét nem tudjuk. A magyar a derék tót házalókat: ablakos, drótos, edényes stb. mindig barátságosan fogadta s a tót elnevezésben inkább bizonyos becéző, enyelgő akcentus van, mert hisz mindig sajnáltuk őket nehéz és igénytelen életmódjuk miatt. A szlovák elnevezésben több hidegséget érzünk, sőt a Magyarországhoz hűtlen, pánszláv érzelmű tótoknak ez mintegy megbélyegző elnevezése, hiányzik belőle az a meleg szimpátia, amit a jóravaló, derék tótság iránt mindig éreztünk.
Magyarország közigazgatásának beosztását Szent István alapozta meg a vármegye-rendszerrel. Oly tökéletesnek bizonyult ez, hogy nemcsak lényegében még ma is majdnem változatlanul fennáll, hanem még külföldi utánzói is akadtak. […] A vármegyék beosztása, elhatárolása a történelmi időkben elég sokat változott, de lényegében mindig igyekezett a földrajzi tényekhez és a közigazgatás követelte gyakorlati feltételekhez alkalmazkodni. Ebben a tekintetben rendkívül érdekes a vármegyék helyzetét és alakját részletesen tanulmányozni […]
Nagyon érdekes eredményekre vezetett a Balaton színeinek tanulmányozása. A tó színe majd kékes, majd zöldes, messziről nézve. Pontosan kimutatható, hogy ez a szín a felhőzet, az égtáj és a tó felületének hullámzása szerint változik. A hullámok mint ferde, átlátszó tükrök az ég színét reflektálják, de polarizálva. Viszont az ég kék színe is a napsugarak iránya szerint különböző erősséggel polarizált s így nagyon változatos reflexiók keletkeznek.
Azért indulok el mindig egy nagy útra, hogy bennem is elinduljon valami.