Zseni vagyok, csak rajtam kívül senki nem tudja.
Láttad már Charlie-t bunyózni? Kevés a csávó, mint szarban a vitamin. Amikor kemény a szitu, ő nem rántja elő a pityut.
Minden természetes rajtad, még a frizurád is. Mintha nem is fésülködnél. Gondolom a bőröddel se babrálsz túl sokat, nem rejtegetsz semmit. Büszkén viseled a ragyáidat, alig látszik ki a szemed és az arcod. Olyan, mintha folyton citromot nyalogatnál, mégis összeáll.
Szendrő Józsi bácsi beült egyszer egy prömierre a színháznál, és utána megkérdezték, hogy: – Direktor úr, hát milyen volt?
– Fos.
Azt mondja a rendező: – Igen… és hogy ha összeáll?
– Akkor még lehet szar…
Anyósomnak mondtam, hogy mama, ne csinálja már, hát jogállamban fogunk élni. „Már megint költözünk?”
[…] ne röhögjél, sovány, ne röhögjél! Mire én elkezdek fogyni, te már rég emlékmű leszel!
Mi kell a befőtt eltevéséhez? Szalicil, ez jó! Érdekes, nem elsőre a gyümölcsöt mondja. Na te aztán magyar ember vagy! Azt tudja, hogy nincsen semmi, de legalább ne romoljon el!
[…] moziban beszélget két moly. Vége van a filmnek, azt mondja egyik moly a másiknak: nem tudom, valahogy a könyv jobb volt…
Éljen és virágozzék… a cseresznye Éljen a megbonthatatlan… konzerv! Éljen a … nemzetközi gyors! Éljen … az éljen. Éljen … a jég hátán is meg! Éljen… az omnibusz tetején! Éljen… a házasélet!
Addig kommunistáztok, amíg elérkeztek a saját szüleitekhez.
A temetőre az van kiírva: FELTÁMADUNK!
Akkó má` jobb a kocsma, me` oda meg az, hogy SOSE HALUNK MEG.
Inkább az orrom legyen borvirágos, mint a fogam vízköves!
Akinek nem inge, az ne vegye magára. De akinek inge, az végre öltözködjön már föl!
– Te képzeld, a feleségem krumplipürét akart csinálni a rántott húshoz, de amikor kiment a kamrába krumpliért, összeesett, és meghalt.
– S te, mit csináltál?
– Há` rizst.