A hinduk és buddhisták nem esznek húst. Miért nem? Mert tudják, hogy az állatban is „Atman” van: az isteni lehelet. Az állat Isten egyik manifesztációja. Hosszú ideig fog tartani, mire az emberiség felfogja, hogy nemcsak a Föld népei alkotnak egy népet, hanem az emberek, a növények és az állatok együtt az „Isten országa”, és az egyiknek sorsa a másik sorsa is.
Vegetáriánus és vegán idézetek
Alig hiszem, hogy bármely más ország ilyen nagyszámú vegetáriánust tudna felmutatni lakosságán belül, és amely már generációk óta tartózkodik a húsevéstől – mindezt nemcsak azért, mert alkalmatlannak tartja az ember számára, hanem mert még a szellemi fejlődésre is károsnak ítéli meg.
A vegetarianizmus már évtizedek óta belső meggyőződésemmé vált, és az ember természetes életmódjának tartom. (…) Érthetetlen számomra, hogy nem minden állatbarát vegetáriánus is egyúttal.
A vegetarianizmus a világszemléletem. (…) Vegetáriánus vagyok, és az is maradok, akkor is, ha hirtelen az egész Föld húst enne. Ez az én tiltakozásom a világ állapota ellen. Vegetáriánusnak lenni azt jelenti, hogy az ember nem vesz részt, hogy szembe fordul a dolgok aktuális menetével. Atomerő, éhezés, kegyetlenség – muszáj protestálnunk, és állást foglalnunk. A vegetarianizmus a konzekvenciám. És én ezt jelentősnek tartom.
Mindannyian Isten teremtményei vagyunk. Hogy kegyelemért és igazságosságért imádkozunk, miközben tovább folytatjuk az állatok húsának evését, melyeket miattunk vágtak le, összeegyeztethetetlen. (…) Az ember igazságra való vágyakozása azonban elbukik, valahányszor állatot öl, hogy azt megegye. Mert az ember kegyelmet kér Istentől, ő maga azonban nem kész arra, hogy kegyelmet gyakoroljon. Milyen jogon reméli akkor Isten kegyelmét? Igazságtalan és minden konzekvenciát mellőző valami olyat elvárni, amit az ember maga nem akar megadni.
Gyakran mondják, hogy az ember mindig is evett húst, mintha ez arra lenne igazolás, hogy ezt továbbra is megtegye. Eszerint a logika szerint nem szabadna megakadályoznunk az emberölést, mivel azt is kezdettől fogva tesszük.
Minden, aminek köze van a vegetarianizmushoz, a legnagyobb fontossággal bír, mert addig ezen a Földön nem lesz béke, amíg húst eszünk.
A gyilkolás maga eldurvít, éppen így az állatokkal szembeni közönyösség is, és maga a hús élvezete otrombábbá és durvábbá tesz, attól teljesen eltekintve, hogy a húsevést legtöbbször alkoholfogyasztással szokták összekötni. Az alkohol- és húsfogyasztás lehúzza az embert, és érzéketlenné teszi a finomabb kozmikus és önmagán belüli létfrekvenciákkal szemben.
Az emberi nyomorúság addig fog tartani, ameddig az állatok jajszava az égbe kiállt.
Minél korábban tanulja meg magától a fiatalság, hogy az állatokkal szembeni minden durvaság megvetendő, annál jobban fognak arra ügyelni, hogy a velük való játék és kapcsolat ne váljon állatkínzássá, és annál világosabb lesz a megkülönböztetőképességük arra vonatkozólag, hogy a nagyok világában mi helyes és mi helytelen.
Auschwitz ott kezdődik, ahol valaki a vágóhídon állva azt mondja: „Ezek csak állatok.”
Ha a modern embernek az élelemként használt állatot saját magának kellene leölnie, a növényevők száma megszámlálhatatlanra növekedne.




