A spirituális átalakulás, vagyis a személyiség és a tudat alapvető megváltozása csak egy archetípus fontos megjelenésekor következik be.
Spirituális idézetek
Van a Védákban egy sor, amely így szól: „Az embernek egyedül a tettekre van befolyása, a tettek gyümölcsére nincs”. Más szóval az ember megtesz mindent, amit csak tud, de arra már nincs hatása, hogy ez a dolog hogyan kerül be a világba.
Dr. John Hagelin egyszer azt mondta, hogy a Biblia rejtjelesen íródott, lámpafénynél egy dolog, de spirituális fényben valami teljesen más. Egyik nap a nappaliban vagyok, és előveszem a Bibliát, olvasni kezdem, mire íme, a lap hirtelen megtelt fénnyel, és már meg is történt. Szinte fehéren gyúlt ki az oldal, és bármi állt is rajta, egy önmagánál sokkal nagyobb dolgot világított meg, és hirtelen mindent megértettem. Megcsapott a felismerés, hogy ez az út, amelyet emberi lényként végigjárunk, annyira gyönyörű, és a legboldogabb happy enddel ér véget. Hogy minden rendben van. Nincs miért aggódni. Minden egyszerűen gyönyörű.
A természetnek az a törvénye, hogy amit vetsz, azt learatod, és az ember azzal a bizonyossággal érkezik az életbe, hogy a múltjának egy része vissza fog térni ebbe az életbe is.
Annyit tudok, hogy abból, ami a személyiségünket alkotja, sok minden már előre le van fektetve, mire ideérünk. A születés és a halál kerekének hívják ezt, én pedig hiszek abban, hogy már sok-sok alkalommal körbefordultunk.
Elég erősnek kell lenned ahhoz, hogy megvédd magad a világból áradó hihetetlen feszültségtől és stressztől. Logikus hát, hogy folytonosan táplálni kell a helyet, ahonnan az erő, a tisztánlátás és az energia ered – le kell merülni és élettel kell megtölteni a tudatot.
Nem igazán tudja elhinni az ember, hogy valaki tényleg megvilágosodhat, de belül valami azt súgja, hogy igaz lehet.
A testen túli létben nem létezik megítélési képesség, ezért a karmának teljhatalma van. Ha kellemes karmával rendelkezel, az fog felnagyítódni, ha kellemetlennel, akkor az fog felerősödni. Ezen két belső állapot az, amit sok hagyományban mennyországként és pokolként említenek. Ezért olyan fontos, hogy addig foglalkozz a karmáddal, amíg a megtestesült állapotban vagy. Itt tíz éven belül kidolgozhatod magadból mindazt, ami a test nélküli állapotban száz évig is eltarthat.
Spirituális értelemben a karma a gondolataidból és a tetteidből fakadó energia, ami lehet jó vagy rossz.
A növekedés törvénye azt mondja, hogy önmagadat kell megváltoztatnod ahhoz, hogy megváltoztasd a körülötted lévő dolgokat.
Valahol odafönt, az anyag időtlen és mérhetetlen törvényeiben és nem a hétköznapok gondjában-bajában, az emberi gyarlóságokban kell vigaszra és reményre találnunk, hogy táplálni tudjuk magunkban mindazt, ami maradandóbb az állatnál.
Két évezrede az Isten még annyira közel volt, hogy amikor Jézus belenézett egy másik ember szemébe, és azt mondta, „kövess”, annak a jelenlétnek, annak a pillantásnak olyan mélysége és súlya, akkora ereje volt, hogy az az ember képes volt gondolkodás nélkül otthagyni mindent, és követni Jézust, mert ott volt az Isten velük és közöttük. Annyival spirituálisabb volt az akkori ember, hogy egy ilyen élmény átütő lehetett.
Lényünket csakis a belülről sugárzó spirituális fény határozza meg. Mindannyian a Fényből jöttünk, és ide térünk vissza halálunk után: Fénnyé válunk.
Nem azt mondom, hogy nem ijesztő a halál, vagy hogy nem nehéz feldolgozni a gondolatát, mert mindig az, de a fizikai élet elvesztésének fájdalmával és félelmével együtt jár a spirituális élet ébredése.
Amennyiben volt bármiféle meghatározó eleme a jövőbeli gyógyászattal kapcsolatos látomásaimnak, akkor ez a következő volt: Mi, emberek végre tudomást szerzünk önnön kifinomult spirituális természetünkről. Többé nem fogunk úgy tekinteni fizikai testünkre, mint amely elkülönül spirituális lényünktől. Tisztában leszünk vele, hogy testünk és szellemünk egészsége elsősorban lelkünk egészségén múlik. A lélek finom energiáinak segítségével képesek vagyunk véghezvinni a legeredményesebb gyógyítást.
Útkeresésem során rengeteg dolgot tanultam. A legfontosabb felismerés az volt, hogy nem szegény szerencsétlen emberek vagyunk, akik szeretnének valami misztikus dolgot átélni, hanem hatalmas spirituális lények, akik spirituális élményekre törekszenek. Legtöbbünk azonban még nem jött rá, hogyan is érhetné el ezt.
Nagyon is tisztában vagyok azzal, hogy minden egyes naplemente talán az utolsó lesz a számomra. Azáltal, hogy életemet újból és újból áttekintem, egyre inkább tudatában vagyok annak, hogy ki is vagyok a spirituális birodalomban és itt, ezen a világon.
Bár az életfilm élményét egyszer minden egyes ember átéli a halál után, de ha ez már az életében kezdetét veszi, akkor ez a folyamat segíthet megoldani a családi problémákat. Ráadásul egy ilyen visszatekintés az életben maradó családtagoknak is rengeteget segíthet, hogy a megoldandó problémákkal foglalkozzanak.
Hát meghaltam – gondoltam. Nem voltam már a testemben, és őszintén mondhatom, nem is vágytam rá. Ha egyáltalán valamire gondoltam, csak arra, hogy annak, aki én vagyok semmi köze nincs ahhoz a testhez, amelyet éppen most takarnak le.
A földön élni olyan, mintha nyári táborba küldtek volna. Utálsz mindenkit és hiányzik a mamád.