A sakkban a szabályok mindig ugyanazok, de a győztes változik.
Sakk idézetek
A jó sakkozó, ha elveszt egy játszmát, szentül azt hiszi, hogy veresége bizonyos hibából ered, és ezt a hibát a játék elején keresi, de elfelejti, hogy az egész játszma alatt, minden lépésében ugyanolyan hibákat ejtett, és hogy egyetlen húzása sem volt tökéletes. Az a hiba, melyre a figyelmét fordítja, csak azért tűnik a szemébe, mert az ellenfele kihasználta. Hát mennyivel bonyolultabb ennél egy háborús játszma, mely egy kor bizonyos körülményei közt folyik le, ahol nem egy akarat irányít élettelen bábukat, ahol minden a sok különböző független akarat tömérdek összeütközéséből folyik?
A sakk könnyű, ha képes előre gondolkodni az ember; minél előrébb, annál jobb. Mérlegelni kell az erősségeinket. El kell dönteni, melyik bábut áldozhatjuk fel. Ki kell választani, hogy melyiket akarjuk megvédeni.
A sakk a legnemesebb játék. A sakkban nincs szerencse. Nincs más előny, csak az, ami itt, a sakktáblán keletkezik. Egyik lépés a másik után. Lehetsz zsidó vagy a nemzet ura: ha gondolkodsz, győzöl.
Szép sport a sakk, de a mattot néha az élet adja.
Az a komolyság, amivel a vízben sakkoznak! Magam is kipróbáltam. Ilyet nem látni Angliában. Azóta sem sakkoztam vízben, de meg kell vallanom, a szárazföldön elkövetett sakkban sem jeleskedek. Van jó néhány sakk-készletem, amelyeket az utazásaim során gyűjtöttem. Csodálatos afrikai bábuim vannak. De míg a gyűjtés örömöt okoz, a játék viszont… Maradjunk annyiban, hogy nem játszom eleget. Sajnos nem túl jó az agyam sakkszempontból.
-mesélte a Széchenyi Gyógyfürdőben szerzett élményeiről.
Erre a kérdésre – hogy mit lépjek? – találták ki őseink a sakkot. Ez nem csupán játék, hanem beavatás is: egész életünk jelképesen benne van. A tábla: az élet mezeje. Fekete és fehér – Jin és Jang – bábukból és kockákból áll, s pontosan annyi sorsjel van rajta, mint a Ji-kingben: 64. A bábuk lényed különböző erőit jelképezik. Senki nem mondja meg, hová lépjél velük – de azt igen, hogy a mérkőzésnek , mint minden egyéni és világdrámának, szigorú törvényei vannak. Az egyik a dharma törvénye, ami azt jelenti, hogy az élet mezején kikerülhetetlen Rend uralkodik. A másik a karma törvénye, ami azt jelenti, hogy bábuiddal ugyan szabadon lépkedhetsz, de minden lépésednek sorsszerű következményei vannak. Mégpedig nemcsak egy, de az élet küzdőterén lévő valamennyi figurát nézve. Egyet lépsz a futóval és átrendeztél egy egész erőrendszert s valamennyi bábu sorsát. Itt ugyanis- mint az életben- minden mindennel összefügg! Az én sorsom a te sorsoddal és a mi sorsunkkal az ő sorsukkal. Minden lépéseddel mindenki életét megváltoztatod. Ráadásul a sakkjátszma oly módon is döbbenetes sűrűséggel jelképezi a drámát, amelyet hétköznapi életedben játszol, hogy itt is van egy állás, egy külső erőhelyzet, egy világhelyzet, melynek létrehozásában te is közreműködtél ugyan, most mégis mint külvilág áll eléd, és segít vagy fenyeget. Benne vagy a szimulációban, mely rajtad kívül van. Minél jobban tud sakkozni valaki, annál messzebbre lát. Annál inkább tudja, melyik lépésből mi lesz. Annál inkább tud jósolni. Mert belelát a láthatatlan erővonalakba, és meg tudja ítélni belőlük a változásokat egy-egy drámai helyzet lehetséges végkimenetelét. Mindenki szabadon választhat. Oda lép, ahová akar – de ha nem tud sakkozni, leütik a bábuját. Néha azonnal, néha csak nyolc lépés után – csakhogy ezt a nyolc lépést a mesteri szem előre látja. A rossz lépésnek ez a karmikus következménye.
A sakk az egyik valaha volt leghatékonyabb képességfejlesztő eszköz, a dialektikus-, stratégiai- és ok-okozati-, szekvenciális gondolkodást a gyerekek öntudatlanul tanulják meg sakktáblánál.
Amikor már igazán sikeres egy sakkozó, akkor a versenyek díjaiból meg tud élni.
A sakktanulás számomra természetes folyamat volt. Anyu tanította meg az alapokat.
A logika nem egészen úgy érvényesül az életben, mint a sakktáblán. De ettől még bármit csinálok, gyakran vonok párhuzamot a sakkal, és hasonlóan mérem fel, hol tartok, mi a következő lépés, és mennyit kell még tennem, hogy valamelyik projektem sikeres legyen.
Az élet is olyan, mint a sakk. Bizonyos lépéseket azért teszünk meg, hogy nyerjünk, másokat pusztán azért, mert így kívánja a játék menete, és emiatt kikapunk.
Ahol egy parancsnok feláldozható bábukat lát a sakktáblán, ott a katona szorult helyzetben lévő bajtársakat.
A világ sakktábla; a figurák a természeti tünemények; a játékszabályok azok, amiket mi a természet törvényeinek nevezünk. Aki a túlsó oldalon játszik, rejtve van előttünk. Tudjuk, hogy becsületesen játszik, igazságos és türelmes. De azt is tudjuk, a magunk kárán okulva, hogy sohasem nézi el a hibát, s legkevésbé sem veszi tekintetbe a tudatlanságot.
Egyórai sakkban, öcsém, átéli az ember egy igazi csatának minden forgását, minden tüzét.
Mélységesen közönséges és komisz gesztus, ha valaki a saját veresége beismeréseképpen feldönti a királyát. Olyan ez, mintha utólag az egész játékot tönkretenné. És csúnya az a hang, amelyet akkor hallani, amikor a feldöntött király a táblának ütődik. Ettől minden sakkozó szívébe szúrás hasít.
Gondolkodni, alkotni jó, a kreativitás, amit én főként a sakkban élek meg, teljesebbé teheti az életet.
Jó matematikusból nem válik mindig egyben jó sakkozó is. A sakkjátékhoz több kell, mint egyszerű matematikai számítás.
Művészet az, hogy a kezedre játszom a figurákat, és elhitetem veled, hogy te ütötted le őket, mert te vagy a ravaszabb, és én a hülye. (…) Minél inkább a helyzet urának hiszed magad, valójában annál kevésbé vagy az.
A sakk alapelve (…) – nem az nyer, aki több lépést lát előre, hanem az, aki minden lépést előre lát.
