A látomásokon keresztül felfedeztem bizonyos dolgokat az emberi testről. Például azt,hogy kisugározzuk a bensőnkből spirituális, mentális és fizikai lényegünket a körülöttünk levő világra.
Ha a figyelmünket vagy tudatunkat vagy elménket a lehetőségre fókuszáljuk, az energiánk is ide fog áramolni. Ennek eredményeképpen a figyelem vagy a megfigyelés révén hatást gyakorolunk az anyagra. A placebohatás nem kitaláció, hanem kvantumfizikai valóság.
A kvantummezőn a szubatomi részecskék egymás mellett léteznek a lehetőségek végtelen halmazában. Ahhoz, hogy ez igaz legyen, a kvantumuniverzumnak egynél több idővonala kell hogy legyen: végtelen számú idővonallal kell rendelkeznie, amelyek egymás mellett léteznek, és fel van bennük halmozva az összes elképzelhető lehetőség. Valójában minden egyes tapasztalat – a múltban, jelenben és jövőben – legyen szó a legapróbb mikroorganizmusról vagy a világegyetem legfejlettebb kultúrájáról, minden abban a határtalan információs mezőben létezik, amelyet „kvantummezőnek” hívunk.
Az emberi elmében és a kvantummező végtelen lehetőségeinek elméjében megvan a kitartás, a meggyőződés és a koncentrációs képesség bármiféle lehetséges jövő megvalósításához. Ehhez azonban a két elmének együtt kell működnie, hogy életre hívják azt a jövőbeni valóságot, ami a lehetőségek síkján már most is létezik.
A kvantumfizikában a tér és az idő nem több mint illúzió. Nem léteznek. Szükségszerű következményeik – a betegség, az öregedés és a halál – szintén illúziók és nem a valóság. Csak akkor léteznek, ha hiszünk bennük, hogy léteznek. Szóval mi öntjük kézzelfogható formába őket.
A materiális világba fagyasztottaknak lassan fel kell adniuk az állásaikat, például a Magyar Tudománytalan Akadémia is nevetségessé válik azzal, hogy a kvantumfizika eredményeit egyszerűen figyelmen kívül hagyja. Amúgy milyen név az, hogy Akadémia? Akadozik, elakad, miért nem lehet mondjuk inkább, mondjuk Teremtő Média?
Az utóbbi évek egyik legnagyobb ajándéka az emberiség számára a kvantumfizika. A legnagyobb tudósok ismerik be kamerák előtt, hogy a kvantumfizikával eljutottak a legutolsó egységekig/pillanatig, ahol már minden csak energiarezgés.
Szellemi, érzelmi, lelki énjeink mágneses energiamezők sorozatai, amelyek kölcsönhatásban állnak egymással olyan energiaörvényeken keresztül, amelyek a hindu vagy szanszkrit eredetű csakra – fénykerék – néven ismertek.
Ellentétben azzal, amit az orvostudomány megszállottan szajkóz: a fizikai test nem a teljes emberi lény. A test fantasztikus fizikai héj, mely révén örökkévaló önmagunk megtapasztalja a fizikai világot. Messze többek vagyunk, mint a testünk.
Az atom „fizikai” világán túli valóságot kutató kvantumfizika alapvetően ugyanazt mondja ki, amit a misztikusok vagy a hozzám hasonló emberek, akik a létezés mienkébe behatoló különböző dimenzióiról és frekvenciáiról beszélnek.
A víz egy tükör, ami képes megmutatni nekünk azt, ami láthatatlan. A víz a valóságunk alaprajza, amit már egyetlen pozitív gondolat is megváltoztathat.
A newtoni fizikából származó orvostudomány úgy tekint a testünkre, mint egy fizikai gépezetre, amivel ha valami probléma van, az a gépezetben fellépő mechanikai problémára vezethető vissza. Azt mondom, hogy ez valóban nagyon jól hangzott 1925-ig, amikor is megjelent egy újfajta fizika: a kvantumfizika. De mi is a kvantumfizika jelentősége? Nos, azt állítja, hogy létezik egy láthatatlan energia, amiről még csak beszélni sem lehetett az orvostudománynak, hiszen nem vagyunk mások, mint fizikai testek. A kvantumfizika szerint azonban mindaz, amit fizikainak észlelünk, nem más, mint illúzió. Semmi sem fizikai, minden energia. Réges-régen a lélek szó azokat a láthatatlan, mozgó erőket jelentette, melyek befolyásolják a fizikai valóságot. A kvantumfizika visszavisz minket azokba az időkbe, amikor ezek a láthatatlan erők voltak a mindent irányító elsődleges erők. Felteszem a kérdést, vajon mit rejtenek ezek az erők? Elmét és tudatot. Ezért van az, hogy amikor vissza akarsz térni biológiánk legfelsőbb erejéhez, egy gondolathoz érsz. Ez az elmédből érkező láthatatlan energia nemcsak a testedet formálja, de a kapcsolataidat is, és a világot is, amiben élsz.