Felmérések bizonyítják, hogy nem a szerelem tesz boldoggá, nem is a gazdagság vagy a hatalom, hanem az elérhető célokért folytatott harc; és mi a fogyókúra, ha nem ez?
A magas fehérjebevitel fogyókúra közben „komoly” negatív következményekkel jár az anyagcserére nézve, lévén semlegesíti a súlycsökkenésnek az inzulinérzékenységre gyakorolt jótékony hatását. Jóllehet a súlycsökkenést követően is visszaépítheted hiányzó izomtömegedet, amennyiben fogyókúra közben folyamatosan végzel testgyakorlást, eleve nem is veszítesz belőle.
Már maga a fogyókúra szó is hizlal – figyelmeztetett Claude. – Meg kell tanulnia tehát másképp örömét lelnie az evésben.
Legjobb fogyókúrás tippemet egyébként Lizi barátnőmtől kaptam. Valahogy így hangzott:
– Babám, a sikeres fogyókúrának egyetlen titka van, amivel rendszabályozni tudod a túlzott tápanyagbevitelt.
– Éspedig?
– Egyetlen mondat csupán: „Ne egyél olyan rohadt sokat!”
A fogyókúra a nők számára többet árt, mint használ, mert a hormonális okokat nem kezeli, sőt, még nagyobb hormonális káoszt okoz.
A vékony nők titka nem a fogyókúra, hanem pont az, hogy tudják, enni muszáj, és azt is tudják, hogy mit.
Nagy veszélyt jelent fogyókúránk szempontjából, ha nem tudjuk, mikor kell abbahagyni az evést. Különösen veszedelmesek a karácsonyi vacsorák, a korlátlan ételfogyasztást ígérő éttermek és a svédasztalos büfék.
A fogyókúrázás két héttel korábban kezdődött, amikor Teri néni a történelemtanár azt mondta, hogy a gótikus alkatúak álljanak fel. Akkor ő is felállt, mint a legjobb barátnője mellette a padban, de Teri néni azt mondta, üljön le, mert ő barokk alkat. Teri néni a barokk alkatot saját magán szemléltette, a nagyfiúk azt mondták róla, könnyebb átugrani, mint megkerülni.
Az amerikai orvosi kamara (American Medical Association) folyóiratának 2005. január 5-i számában megjelent kutatás rámutatott, hogy a diéta melletti kitartás fontosabb, mint maga az, hogy milyen fogyókúrát követünk.
Sok fogyókúrázó páciemsemnek voltak komoly problémái. Elváltak, gondok voltak a gyerekeikkel, a szüleikkel, a családtagjaikkal vagy a barátaikkal. Vagy egészségügyi bajuk volt, esetleg betegségben elvesztették valamelyik családtagjukat. Munkanélküliek lettek vagy kilátástalan anyagi helyzetbe kerültek. De egyvalamit megtanultak: képesek voltak megbirkózni ezekkel a gondokkal anélkül, hogy az evésbe menekültek volna.
Amikor nagy szuszogva megkérdezte, tudok-e valami hatásos fogyókúrát, eszembe jutott az a vicc, amiben az egyik barátnő mondja a másiknak: ”- Na, hallod, nem mentem semmire a fogyókúrás tanácsoddal, fűvel-fával du*gok, de jobban hízom, mint eddig, mert még éhesebb vagyok. Mire a másik azt mondja: – Persze, drágám, mert amit ajánlottam, az nem kúró túra, hanem túró kúra!”
A boldogság olyan szokás, amely alapvetően rajtunk múlik – akárcsak a fogyókúra. Előfordulhat, hogy időnként vagy legtöbbször kudarcot vallunk, mégis újból és újból meg kell próbálnunk.
– Fogynom kell.
– Szerintem is. Fogyókúra-szakértő vagyok. Majd megtanítalak, hogyan hányjál minden étkezés után.
Fogyókúrázni azért jó, hogy utána sokat nevethess magadon.
A fogyókúrába kezdés puszta gondolata olyan „bűnös” ételek iránti erős késztetést és sóvárgást idéz elő, mint például a fagylalt, a csokoládé és a sütemények.
„A fogyókúra csak boldogtalanná teszi az embereket – mondta. – Az egyik legjobb dolog az életben a barátokkal és a családdal körbeülni az asztalt, és finom ételeket enni, remek italokat inni.” Egy pocakos középkorú férfi haladt el mellettünk, és nagyokat szuszogott, miközben homlokát egy selyem zsebkendővel törülgette. Néztük őt, ahogy az amerikai stand felől a jalapenozselés sütemények illatát hozta magával. Zunino elmosolyodott: „Azért van egy határ…”
A nők azt hiszik, ha fogyókúráznak, boldogabbak lesznek. Tapasztalataim szerint azonban épp az ellenkezője igaz: minél kevesebbet esznek, annál morcosabbak.
Egyes becslések szerint a felnőtt magyar lakosság 43,27 százaléka a hajnali órákban határozza el, hogy másnap fogyókúrát kezd. Mert aznap még nincs másnap.