– Te, a méhecskék érdekes kis dögök, tudtad?
– Azt tudom, hogy beporzanak mindent és nélkülük ráb*sznánk.
(Behozzák Briant.)
Százados: Hail, Cézár!
Pilátus: Hail!
Százados: Csupán egy túlélő maradt!
Pilátus: Dobjátok a padlóla!
Százados: Tessék?
Pilátus: Hát dobjátok a padlóla le!
(Ledobják.)
Pilátus: Na, mi a neved, zsidó?
Brian: Brian, Uram.
Pilátus: Blájen? Hmmm…
Brian: Nem, nem, uram, Brájen. (A százados megüti.)
Pilátus: Ho-ho-ho-hóó! Önélzetes a kis latol!
Százados: Hogy micsoda?
Pilátus: Latol!
Százados: Igen az, uram!
Pilátus: Nem, nem! Önélzet, bátolság, vagy inkább melészség!
Százados: Ööö… könnyen elkaptuk!
Pilátus: (Brianhez) Szóval, te lánk támadtál?
Brian: M… micsoda, uram?
Pilátus: Üsd meg, százados, de nagyon dulván!
Százados: És dobjuk le a padlóla?
Pilátus: Mi?
Százados: Dobjuk megint a padlóla?
Pilátus: Ah, igen, dobjátok a padlóla, kéllek!
(Ledobják.)
Pilátus: Na, londa zsidó gazembel!
Brian: Nem vagyok zsidó, római vagyok!
Pilátus: Lómai…?!
Brian: Nem, nem, római! (A százados megüti.)
Pilátus: Az apád lómai volt? Mit csinált?
Brian: Százados volt a jeruzsálemi helyőrségnél!
Pilátus: Tényleg, és hogy hívták?
Brian: Norciusz Maximusz!
Százados: Há–há–há-há…
Pilátus: Százados! Van ilyen nevű kollégám a helyőlségnél?
Százados: Nincs, uram!
Pilátus: Ezt gyolsan lávágtad! Utánanéztél?
Százados: Nem, uram, azt hiszem, ez csak egy tréfa! Mint a Punciusz Grimbusz vagy a Fikusz Kukisz!
(Kuncogás.)
Pilátus: Miélt olyan vicces a Fikusz Kukisz?
Százados: Mert ez egy gúnynév, uram!
Pilátus: Egy légi balátomat hívják úgy, hogy Fikusz Kukisz.
(Kuncogás újra, egy katona hangosabban.)
Pilátus: Csendet! Mi ez az impeltinencia? Nagyon gyolsan gladiátolképzőben találhatod magad! Ilyen lohadt viselkedéssel…!
Brian: Elmehetek, uram? (Megütik.)
Pilátus: Ha ezt Fikusz Kukisz meghallja…
(Az előbbi katona újra nevet.)
Pilátus: Helyes! Helyes! Vigyétek el! Vigyétek el! Egy héten belül vadbalmokkal küzdjön!
Százados: Na, gyere! (Elviszi a még mindig nevető katonát.)
Pilátus: Nem tűlöm, hogy a balátomat kinevesse egy közönséges katona! Van még valakinek kedve… kuncogni? Mikol a balátom nevét kimondom?… Fikusz… Kukisz!!! Na és te? Szelinted az humolos, vagy nem, mikol kimondom azt, hogy… Fikusz… Kukisz? Van egy felesége is! Tudjátok, hogy hívják? Úgy hívják, Foltisszima… Foltisszima Fingusz!
(Mindenki röhög, egy katona elejti a fegyverét, Brian elmenekül, Pilátus tajtékzik.)
Pilátus: Csend! Mi ez az egész? Elegem van ebből! Megpalancsolom, viselkedjetek lendesen! Csendet! Egész palotaőlségnek kuss! Fogjátok el! Fújjátok ki az ollotokat, és fogjátok mál el!
Mindig akadnak bosszantó ügyek, amelyek feldühítenek. Olykor esküdözöl, olykor átkozódsz. Amikor az élet mócsingján rágódsz, ne morgolódj, csak fütyöréssz, és meglátod, a végén minden jóra fordul. Mindig nézd az élet napos oldalát!
Szükségünk van új élményekre. Valamit megpendítenek a lelkünk mélyén, fölráznak minket. Változás nélkül az, ami bennünk szunnyad, csak ritkán ébred fel. Az alvónak fel kell ébrednie.
Etelka: Tudja, balerinának készülök, az csak látszat, hogy dundi vagyok, a hajamtól van.
Ede: Ugyan, olyan szép alakja van, mind egy spulninak.
Etelka: Maga meg egy faragatlan kisdobos!
Ede Nagydobos! Hallotta, dobos leszek, Tupírka! Megyek VIT-re. Közelebb ülhetek?
Etelka: Na, csak ne dúvadkodjon, még csak nemrég óta ismerem. Nem tudom, tudja-e? A női lélek érzékeny hangszer, nem egy dob! (…) Nem bírom tovább! Ede, kimondom! Tegeződjünk!
Ede: Etelka!
Ernestin: Te csak a nőt láttad bennem, Simon! Valld be!
Simon bá’: Én? Benned? A nőt? Ez képtelenség, Ernesztina!
Ernestin: De, de! Soha nem tudtál úgy rám nézni, mint a rajparancsnokodra! Te csak álmodoztál állandóan, én meg negyvennyolcban szétvetés előtt álltam az energiáimmal!
Simon bá’: Próbálunk? Ki mit tud? Helsinki? Én figyelek! Attila, mondd, nincs neked külföldön élő rokonod?
Attila: Nem, nincs, egyáltalán nincs rokonom.
Simon bá’: Ismerősöd? Na mindegy, majd utánanézünk… Különben, én is sokat szerepeltem… Nem mesélte a fiam? Én előadóművész voltam. Nem is olyan régen. Csak hát… a mozgalom.
Attila: De Jenő azt mondta, hogy Simon bá az ÁVH-nál, amikor itt a….
Simon bá’: Hazamenni, nem kéne már?
Nem vagyok egy perspektívikus egzisztencia, Teréz. Tudja, én megdobáltam gyerekként Horthyt, aztán ifjúkoromban Szálasit. Aztán megdobáltam Rákosit, és most ezt a Kádárt készülök.
(Purábl Kúnó)
Attila: Pista bácsi! Helsinki az nyugat-e?
Misi: Nyugat.
Pista: Már mér’ vágod ezt ilyen hirtelen rá Misi bátyám? Szerintem inkább észak-nyugat.
Misi: Kelet-nyugati, ott van fönn. Baráti.
Sanyi: Felebaráti. Helsinki északon van!
Rendész: Fiacskám, mért nem vagy az üzemi étkezdében? Palacsinta van.
Attila: Hmmm… Nincs tikettem.
Rendész: Szereted a palacsintát?
Attila: Ühüm.
Rendész: Gyere! Én értelek. Látom megérintett a politika. Helyes! Helsinki? Hát, momentán, még-még nyugat, de már komp jár át Leningrádba!
Attila: Akkor kösz.
Rendész jelentése: „A mai napon Bánki Attila betanított munkás nyilvánosan megkérdezte: Helsinki nyugat-e? A munkások felettébb hosszasan vitatkoztak a kérdésen, amely során Formán István szakszervezeti bizalmi a csikkek tárolására alkalmazott tűzoltóvödröt Gáspár Sándor TMK-s fejébe húzta. Az elhangzott szidalmak nem tartalmaztak a fennálló rend ellen izgatást.” (Ibolya Csavargyár 4/IV alosztály, dátum, két fél kevert.)
Lo mester: A leckének csak a felét tanultad meg, Jeff. Erős vagy és gyors is, de csak egy tigris vagy, nem pedig sárkány. A tigris nem gondolkodik, így hát önállótlan, csak arra képes, hogy visszaüssön. A tigris erős és bátor, de nem gondolja végig, hogy mit tesz. Ez a különbség az ember és a tigris között.
Jeff: Még nem tudok mindent.
Lo mester: A sárkány szintén nagyon erős, de tele van álmokkal. Pontosan tudja mit akar és azt meg is teszi. Ilyen a tigris!…és ilyen a sárkány! A sárkány mindig választhat, a tigris sosem. Megmutattam neked a sárkányt, de te nem vetted észre. Egy bodyteremben sem lelsz sárkányra! Csak a tapasztalat tanít meg rá. Fel kell fedezned magadnak, a magad útján.
Jeff: Tudom, akkor leszek én is sárkány…
Lo mester: Akkor leszel ember!
A kenpo halálos harcművészet. Ahhoz, hogy irányíthasd a kenpo erejét, előbb meg kell tanulnod magadon uralkodni. Edzeni kell a szellemet és edzeni kell a testet. Ki kell fejleszteni a belső erőt, egyensúlyt és harmóniát. A kenpo mestere többet tud, mint egy karatemester. Ő harcművész, aki tökéletesen ura önmagának.
(Lo mester)