Minden állat önzetlen, s akit szeret, azért az életét is kockára teszi.
Állatos idézetek
Azt tartják, a macska a szellemvilág őrzője, ezért követi a gazdáját a halál kapuján át, hogy ott is neki dorombolhasson.
A lovakat, miután kiszolgálták idejüket az ember mellett, vágóhídra küldik, hogy a kiöregedett állatból az utolsó hasznot is kihúzzák.
Nincs oly bensőséges titok, mint amely a lovas és a ló között alakul ki.
Ha mi magunk nem bízunk egy állatban, hogyan várhatjuk el, hogy ő megbízzon bennünk?
Nem kell megszereznünk a kutya bizalmát vagy a barátságát, mert már a barátunknak született – mielőtt még felnyitná a szemét, már hisz bennünk; még mielőtt megszületne, máris az embernek adta magát.
A macskák soha nem rejtik véka alá, ha igényt tartanak valamire.
Bárcsak megértenék az emberek, hogy az állatok ugyanolyan kiszolgáltatottak, s ugyanúgy függenek tőlünk, mint a gyerekek; ezt a gyámságot ránk ruházták.
A ló hátán van a földi mennyország.
Az ember szórakoztatására tartott állatok közül egyedül a ló képes arra, hogy olyan szenvedélyt lobbantson fel, ami teljességgel reménytelen.
A ló
Önteltség nélküli nemes jellem;
irigység nélküli barátság;
hiúság nélküli szépség.
Szolgálatra kész, mégsem szolga.
A kutya az egyetlen a világon, aki jobban szeret téged saját magánál.
Ha horgászol, sose tartsd meg a kis halakat! Te úgysem eszed meg őket, a nagy halak viszont igen.
Nem számít, milyen kevés pénzed vagy vagyonod van. Ha kutyád van, gazdag vagy.
Egy cica rózsabimbó az állatok birodalmának kertjében.
A madaraknak keservesebb a sorsuk, mint a miénk (…), kivéve a ragadozó madarakat és a nagy, erős testűeket. Minek alkotott a természet ilyen kényes, szép, törékeny kis madarakat, mint például a tengeri fecske, ha az óceán olyan kegyetlenül viselkedik néha? Hiszen gyönyörű víz az óceán, kedves és szép. De komisz és irgalmatlan is tud lenni, s olyan váratlanul, hogy ezek a röpködő, halászó, vadászó, le-lebukó madárkák bánatos kis hangjukkal nagyon gyöngék, nagyon törékenyek a tengerre.




