Oly` egyszerű boldognak lenni, de oly nehéz egyszerűnek lenni.
A világ szerette az embert, amikor mosolygott, de megijedt, amikor hangosan röhögött.
A szerelem a lélek selyme,
a szív bársonyvirága,
melynek magvát minden szívben
elültette a teremtés,
de amely csak minden ezredik szívében
érik meg igazán pompázó virággá.
Tanúm legyen a Föld, az ég s a tenger,
a sok madár, a Hold s minden ember,
Neked adom a szívemet, senki másnak,
mellé pedig az életem ráadásnak!
Nem szeretünk, mert nem értünk, azaz inkább: nem értünk, mert nem szeretünk.
Te nem tudod, hogy mily szép, amit adtál,
és nem tudod, hogy szebb vagy önmagadnál.
Ha leszaggatod a virág szirmait, nem szedted össze szépségét is.
Egyszer azt álmodtuk, hogy idegenek vagyunk. Fölébredtünk, hogy lássuk, mennyire drágák vagyunk egymásnak.