Őrizkedj ettől, óh jelölt; őrizkedj e félelemtől, amely úgy terpeszkedik, mint az éjféli denevér nesztelen, fekete szárnya Lelked holdfénye és a messze távolban derengő nagy célod között. A félelem, óh tanítvány, megöli az akaratot és meggátolja a cselekvést.
H. P. Blavatsky
10 idézet
1831. augusztus 12. - 1891. május 8.
orosz teozófus, írónő, a Teozófiai Társulat fő alapítója
Kapcsolódó személyek és kategóriák
Amit az emberek a legmagasabb Istennek hívnak, az nem szubsztancia, hanem annak az oka, nem olyasmi, ami itt, vagy ott, vagy máshol van, nem az, amit látunk, hanem az, amiben minden van – a tér.
Bizony, a tudatlanság olyan, mint a bezárt, levegőtlen edény; rab madár benne a lélek. Nem csicsereg, szárnyát sem tudja emelni; némán és kábultan ül a dalos madár és elpusztul a kimerültségtől.
De még a tudatlanság is jobb az agy tanultságánál, amelyet nem vezet és nem világít meg a Lélek-Bölcsesség.
A keleti filozófia elutasítja azt az elképzelést, hogy minden megszülető csecsemő újonnan teremtett lelket kap. Korlátozott számú monádban hisz, amelyek egyre tökéletesebbé fejlődnek és növekednek az által, hogy sok egymást követő személyiséget olvasztanak magukban. Ezek a személyiségek a karma termékei, és a karma és a reinkarnáció által történik meg, hogy az emberi monád idővel visszaér a forrásához, az abszolút istenséghez.
A Vízöntő korával az a korszak köszönt az emberiségre, amikor az erkölcsi felemelkedés és az élet egységének felismerése lesz az emberiség legfontosabb feladata.
A halál ünnepélyes pillanatában minden ember, még ha hirtelen is hal meg, meglátja az elmúlt életének egészét maga előtt felsorakozni, annak apró részleteiben. Egy rövid pillanatra a személyiség eggyé válik az egyéniséggel és a mindentudó Én-nel. De ez a pillanat elég, hogy megmutassa neki az okok egész láncolatát, amik működnek az élete folyamán. Úgy látja, és megérti önmagát, hogy milyen valójában, a hízelgés vagy önbecsapás díszítése nélkül. Olvassa az életét, úgy marad, mint egy néző, aki letekint a színtérre, amit épp elhagy, megérzi és megismeri minden őt ért szenvedés igazságosságát.
A buddhizmus azt mondja: Tiszteld más emberek vallását, és maradj igaz a sajátodhoz.
Az én-ről való teljes elfeledkezés a leghatásosabb eszköz a tudás elnyerésére.
A karma az élet csendes vizébe vetett súlyos kő, aminek hullámai egyre táguló körökben szinte a végtelenbe terjednek.
H. P. Blavatsky idézetek – ezoterikus tudás és ősi bölcsesség
H. P. Blavatsky a modern teozófiai gondolkodás egyik legmeghatározóbb alakja volt, aki egész életét az emberi tudat, a spirituális fejlődés és az ősi tanítások feltárásának szentelte.
Írásaiban és tanításaiban a keleti filozófiák, az okkult hagyományok és a nyugati gondolkodás elemei találkoznak, egy olyan átfogó világlátást teremtve, amely ma is sokakat inspirál.
A H. P. Blavatsky idézetek az önismeretről, a rejtett igazságok kereséséről és a tudás felelősségéről szólnak. Szavai arra ösztönöznek, hogy túllépjünk a látható világ határain, és mélyebb összefüggéseket fedezzünk fel önmagunkban és a létezés egészében. Gondolatai nem könnyű olvasmányok, de éppen ebben rejlik az erejük: kérdezésre, kutatásra és belső fejlődésre hívnak.
Ezek az idézetek azokhoz szólnak, akik nyitottak a spirituális tanok iránt, és akik nem elégednek meg felszínes válaszokkal. Blavatsky gondolatai arra emlékeztetnek, hogy a valódi tudás nem csupán információ, hanem tapasztalat – és hogy az igazság keresése mindig belső úton kezdődik.