A valaha volt legnagyobb önző köcsögnek kell lenned, hogy séfkabátot vehess magadra. Én önző vagyok a nagyszerű ízek és az élmény tökéletesítése terén, és úgy gondolom, pont ez tesz engem ilyen rohadt jó séffé.
Utálom a vacsorameghívásokat. Ki nem állhatom őket. Legtöbbször megpróbálok nem elmenni – főleg azért, mert képtelen vagyok ott ülni, és úgy tenni, mintha minden ízletes lenne, amikor nem az. Az ételek általában rosszak. Nagyon nehéz diplomatikusnak maradnom.
Szeretem a Ferrarikat, Lamborghiniket, Maseratikat. Szeretem a precizitást és a sebességet.
Mindent, amit valaha a főzésről tanultam, úgy szereztem meg, hogy először padlóra küldtek, majd onnan felálltam. Megrázod magad és visszatérsz egy jobb recepttel vagy prezentációval.
Adj nekem egy vagy öt hozzávalót, ugyanezeket add oda tíz másik séfnek a világ bármelyik pontjáról. Rohadtul garantálom neked, hogy én fogom a legjobb fogást főzni.
Vajon ha a feleségem túlfőzi az articsókát vagy odaégeti a pizzát, akkor odafordulok hozzá, és hülye libának nevezem? Persze, hogy nem. De amikor ott állok a Mesterszakács vagy a Pokol konyhája studiójában, negyedmillió dolláros jutalom a tét, egy bunkó meg odajön, túlfőzi az articsókát, de azért konyhafőnök szeretne lenni egy négycsillagos hotelben, akkor biztosra veheted, hogy megszorongatom.
A Pokol Konyhájához hasonló műsor elkészítéséhez 110 órát veszünk fel, amiből a nézők 42 percet látnak. Nem szólhat minden arról, hogy bejön a vidám séf, Gordon, és bemutatja, hogyan kell öntetet készíteni egy salátához. Én vagyok a világ legboldogabb séfje, amikor a dolgok jól alakulnak. De amikor az én nevem meg lóg ott az ajtón, és valaki elcsesz valamit, aminek ráadásul a tévénézők is a szemtanúi, akkor nincs az az isten, hogy sz…t küldjek ki a vendégnek. A versenyzőknek sem kellene másképp tenniük.
Én egy elég szenvedélyes pasas vagyok, ami számos félreérthető helyzetet szül. Egy profi konyhában óriási feszültség van. Nem asztrofizikáról van szó, de rohadtul érteni kell egy konyha fenntartásához.
A legfontosabb tippem, hogyan főzzünk gyorsan finomat, hogy költsünk a jó hozzávalókra. Minél jobbak az összetevők, annál kevesebb energiával lehet valami finomat összehozni belőlük.
Azt mondják, minden jó főszakács mögött ott áll a profi konyhai csapat (és ez nagyon is igaz), de megbízható, lelkes, a minőségre kényes beszállítók és termelők nélkül mindez kevés lenne.
Hit dolgairól vitatkozni nem laikus embernek való. Minden hit jó, csak megtartsátok, s legyen mindenki tisztelettel a másé iránt. A teremtő egyik embernek is olyan édes atyja, mint a másiknak, nem elég, hogy valaki azt mondja „uram – uram!” hanem szükséges, hogy szívében szeretet legyen, mely nélkül a hit megholt állat.
