Nem feledkezhetünk meg azokról, akik múltunk részei.
Giorgio Armani
1934. júl. 11. - 2025. szept. 4.
olasz divattervező
Nagyon becsülöm azokat, akiknek megvan a saját elképzelésük, és szenvedélyesen kitartanak mellette.
Nem szeretem a járt utakat; a mellékutakat, a kevésbé kitaposott ösvényeket szeretem.
Remélem, nem gondolja, hogy egy ötvenes nőt öregnek tartok!
Felnőttnek tekintem, aki tudja, hogy nem cicababa.
Az olasz férfiak vagy az anyjukon csüggnek, vagy a mennyasszonyuk véleményén.
Egy nő messziről a járásával, közelről a kisugárzásával hat rám leginkább.
A ruhatárunkat érdemes megőriznünk, mert a divat olyan, mint a történelem, ciklusok egymásutánja.
Meggyőződésem, hogy én könnyű divatot diktálok, csak viselni nehéz. Fej kell hozzá, nem csak arc.
Utálom azokat, akik mások naivitását kihasználva akarnak érvényesülni.
Egy nőnek az aktuális divattól függetlenül csak azt kell felvennie, ami igazán jól áll neki.
A stílus az egyetlen igazi luxus, amit mindenki megengedhet magának, ha van pénze, ha nincs; az elegancia pedig úgy érhető el, hogy elnémítjuk a lármás irányzatokat.
Világéletemben szükségem volt valakire, aki biztat: gyerünk, igyekezz, meglátod, menni fog!
A stílus abban rejlik, hogy megtaláljuk az egyensúlyt három tényező közt: kik vagyunk, mi áll jól nekünk, és hová tartunk. Ezt az egyensúlyt tükrözze az öltözködésünk. Az én stílusomnak az a lényege, hogy érezzük jól magunkat a ruhánkban és egyáltalán a bőrünkben, ha szoknyát, ha sortot, ha nadrágot veszünk fel.
A szép és buta nő sztereotípiája a múlté. Meghaladták a nők.
A stílus elegancia, nem pedig extravagancia. Nem az a lényeg, hogy felfigyeljenek, hanem hogy emlékezzenek rád.
Imádom a félénk embereket, akik tiszteletben tartják embertársukat. Nagyra értékelem azokat, akik még képesek elpirulni.