Sok éven át figyeltem a Forma–1-et, és egyedül a stopperóra számít, az életkor nem. Sosem határozta meg az eredményemet az útlevelemben szereplő születési dátum, csak az óra.
Fernando Alonso
1981. július 29. -
spanyol autóversenyző, 2005, valamint 2006 Formula–1-es világbajnoka
Újra érdekessé kell tenni a sportot. Nemrég közzétettem egy videót 2005-ből, és 3000 kommentet kaptam, amikben azt írták, hogy ez az a Forma-1, amibe beleszerettek, és nem az, ami most van. Szóval nem csak én vagyok kritikus a Forma-1-gyel szemben, hanem az egész világ. A topcsapatok hat autója közül bármelyik indulhatna az utolsó helyről, akkor is a top 6-ban végezne, bárki is ülne benne. Hiányzik a V10-es és V8-as motorok hangja, a kreatív stratégiák, az eltérő üzemanyag-mennyiségek, a gumiháború – hiányzik az a kiszámíthatatlanság vasárnaponként, hogy mi is fog történni.
Kapcsolódó személyek / kategóriák
Szerintem nem kéne nagydobra verni az étkezési szokásainkat. Én sosem tennék közzé olyan üzenetet, mint Lewis. Egyszerűen nem lehet ilyet üzenni úgy, hogy másnap az ellenkezőjét csináljuk. Tudjuk, milyen életet él Lewis, és hogy a Forma-1-es versenyzők évente 200 repülőutat tesznek meg. Ezek után nem lehet azzal jönni, hogy ne egyetek húst.
Imádok biciklizni, de nagyon szeretek focizni, kosárlabdázni és teniszezni is – áthívok egy-két barátot, aztán már mehet is a játék!
Mindig vannak olyan helyek, amelyek felkeltik az érdeklődésemet. Az egyik ilyen Argentína, ahová egyszer mindenképp el akarok jutni. A másik Dél-Afrika. Lehet, hogy vonzódom az olyan országokhoz, ahol korábban volt Forma-1, de ma már nincs.
Megpróbálom az életben a hétköznapi dolgokat élvezni. Elmegyek vacsorázni, moziba, tévézek, vagy bevásárolok a szupermarketben.
Ha nem Forma-1-es versenyző lennék, akkor profi kerékpáros.
Az apám mindig a jóra tanított, és ezért mindig hálás leszek neki. Meg tudom becsülni mindazt, amim van, az erőfeszítéseiket azért, hogy igazi otthonunk legyen, hiszen mi is egy egyszerű család vagyunk. Mindkét szülőm dolgozott, és a bérükből jókora részt az én gokartozásomra költötték, mindennek visszafizetésére jóformán az egyetlen út az volt, hogy megnyertem a versenyeket. Látni az apám arcát a győzelmeim után volt a legjobb elismerés, amit adhatott nekem.
A célom az volt, hogy az F1 csúcsára érjek, és hogy megszerezzem a világbajnoki címet a maximum, amit elérhetek az életemben, így már nem marad más, minthogy új célokat kell keresnem.
Ha nem jön ki számodra a lépés, és nincs szerencséd, akkor az emberek hajlamosak elfelejteni azt, hogy korábban mit tettél le az asztalra.
Megvannak a válaszok, de ezeket meg kell találni, nem jönnek el attól, hogy bámuljuk az eget.
Azért versenyzem általában sötét sisakrostéllyal, mert minél kevesebbet látsz, annál gyorsabb vagy!
A technológia mindenképp segítség, de mindig ott lesz egy ember a volán mögött, és a versenyző mindig is a legfontosabb szereplő marad.
A vezetést tekintve nem hiszem, hogy valaha ilyen erős lettem volna.
Mindig lassíts, amikor versenyen vagy! Egy pilótának minden úgy játszódik le, mintha lassított felvételt látna.
Mikor az autóm vezetem, totálisan szabadnak érzem magam ahhoz, hogy önmagam legyek és kifejezzem magam.
Inkább vagyok a nyolcadik helyen egy olyan csapattal, ahol ezer ember azt akarja, hogy a hetedik helyen végezzek, mint a harmadik helyen egy olyannal, amelyik a fordítottját akarja.
Sokkal könnyebb úgy vezetni 300 km/h sebességgel, hogy tudod, nem vagy egyedül. Bízom benne, hogy soha nem fogtok elhagyni.
Korábban mindig azt mondtam, hogy nyerni akarok, és emiatt sokan arrogánsnak tartottak. Most, hogy az ellenkezőjét mondom, azt gondolják, hogy nem érdekel a dolog. Pedig csak nyíltan vállalom a véleményemet.