Egyszerre dzsungel, egyszerre sivatag,
A múltad beszédes, a jövőd hallgatag.
Egyszerre sivatag, egyszerre dzsungel,
Jövőd még nincsen, a múltad már nem kell.
Bonanza Banzai
1988-ban alakult magyar szintipop együttes
Rólad beszél az este, a szél
A beálló csönd, a hajnal, az éj,
Az ima, az álom és minden szavam,
Várlak haza, ajtóm nyitva van.
Forró betonon hasalok
Távoli hang csak a gyász
Lassan lüktet egy ér
Fellobog halkan a láz.
Sima tenyér a hátamhoz ér
Oh, csak játszik a szél
Tudom, már messze vagy rég
Bennem minden halk szavad él.
Kezed alatt énekelnek
A tétova mozdulatok
Szürke egű napjaimat
Fényesíted, ragyogtatod.
Szeress, reszkess, keress új reményt,
bújj el, hallgass, lásd meg újra a fényt!
Veszíts, válassz, minden út egy helyre visz,
vakulj, égj el, valaki csak benned hisz.
Megőrizlek téged féltett kincseim között,
Őrizd meg te is a verset a homlokod mögött.
Egyedül vagy, érteni szeretnéd,
Keresed magad, de nem találod rég.
Árnyékban ülsz, hatalmas falak alatt,
Döntsd le a falat, döntsd le a falat,
A versből mindig szeretet fakad.
Hol az igazság, hol az érvelés?
Hol az álmodás, hol az ébredés?
Mind el kell menjünk, nincsen magyarázat.
Jó volna tudni, hogy a túloldalon várnak.
Kezemet nyújtom, kérlek, ismerj fel,
Értsd meg, amit mondok, kérlek, fogadj el.
Ha nálad lesz egy kérdés, nálam biztos lesz egy válasz,
Ha választanod kell, kérlek, engem válassz.
Mások ezeket keresték még

