A szerencse súlymérője
Ritkán áll be egyenlőre,
Nem elég, hogy szemet táts.
Kell, hogy sülyedj vagy emelkedj,
Nyerj vagy veszíts, győzz vagy szenvedj,
Üllő légy vagy kalapács.
Szerencse idézetek
Meglátogatsz-e még egy röpke percre, borongó kedvem rózsaszínre festve, utolsó álom, haldokló szerencse?
Felütőt, levetőt játszik velünk a szerencse; ma dücsőségre emel, holnap porba kever.
Akinek nyerő kártyái vannak, mindig tisztességesen játszik.
Nem elég, ha szerencsések vagyunk; az is kell még, hogy a többiek ne legyenek azok.
Az egyenlő esélyek még nem feltétlenül vezetnek mindenki számára igazságos kimenetelhez – a szerencsejátékban legalábbis bizonyosan nem.
Lehetsz akármilyen nagy harcos, a vakszerencse dönti el, ki éli túl a háborút, és ki pusztul bele.
Ki kell használnunk, hogy ránk mosolygott a szerencse, és meg kell tennünk mindent, hogy segítsünk neki, ahogyan ő is segít nekünk.
Azért, hogy egyszer a miénk legyen a Jackpot, talán már ma el kell kezdenünk játszani.
Mindenkinek megvan a saját helye, és aki szerencsés, az meg is találja.
A szerencse és a fellendülés külső, látható, kézzelfogható jelei és szimbólumai csak akkor mutatkoznak, amikor valójában minden már lefelé halad.
A kezdet a mi hatalmunkban van, a kimenetelről a szerencse dönt, de nem hatalmazom fel arra, hogy véleményt alkosson rólam.
Tapasztalataim szerint amit a legtöbb ember szerencsének hív, az valójában nem más, mint a tehetség kombinálása a kedvező alkalom felismerésének képességével.
A végzetünk többnyire az utcasarkon hever. Egy darab kutyaszar, egy lotyó vagy egy lottóárus… a szerencse három leggyakoribb megtestesülési formája. Egy biztos: soha nem megy házhoz. Nekünk kell érte mennünk!
