578 idézet
A szerelem az emberi lélek egyik legmélyebb és leginspirálóbb érzése. Évezredek óta ihleti a költőket, írókat, filozófusokat és művészeket, akik gyönyörű gondolatokban örökítették meg ezt a varázslatos érzést.
A „Szerelem idézetek” kategóriában megtalálod a legszebb szerelmes idézeteket, legyen szó romantikus, boldog, vágyakozó vagy akár fájdalmas érzésekről.
Inspirációt adnak a saját érzéseid kifejezéséhez.
Segítenek megérteni a szerelem természetét – legyen szó boldogságról vagy fájdalomról.
Kiválóak üzenetben, szerelmes levelekben vagy akár esküvői beszédekhez.
Ebben a kategóriában olyan neves szerzőktől találsz idézeteket, mint William Shakespeare, Paulo Coelho, József Attila, Ady Endre, Oscar Wilde és Gabriel García Márquez. Mindenki másképp látja a szerelmet, de egy biztos: minden idézet mély érzelmeket hordoz.
Ha igazán szívhez szóló szerelmes idézeteket keresel, vagy csak szeretnéd szavakba önteni az érzéseidet, itt garantáltan megtalálod a tökéletes gondolatokat! ❤️
A szerelem egy olyan szituáció, ahol készen kell állnod arra, hogy megtegyél bizonyos dolgokat, mert jönni fog valaki, aki el akarja venni tőled, és ha nincs elég versenyszellem benned, akkor a legkisebb küzdelemtől is visszariadsz, és lemondasz róla.
Vársz egy vonatra. Egy vonatra, ami elvisz messze. Reméled, hogy oda visz, ahova akarod. Nem tudhatod biztosan, de nem is fontos. Miért nem fontos? A válasz: mert ott is együtt leszünk.
Nálad a víz, nálam a szél.
Elpusztulhat minden, ha mindez összeér,
Mégis vízért sír a szél.
A szerelem minden – hozzá képest minden más semmi. Ezért annak, aki szeret, minden elvesztette jelentőségét – leveti jelmezeit a szív, s csak a szeretetben találja meg az élet esszenciáját.
A szerelemben az az örök, hogy két ember ennek pillanatában kezd létezni egymás számára.
A szerelem olyan adomány, amelyet semmiféle művészet, semmiféle tudomány nem képes előcsalogatni.
Mégiscsak a szerelem első korszaka a legszebb pillanat, amikor minden találkozásból, minden szempillantásból viszünk haza valami újat, hogy örüljünk neki.
A szerelem nem valóságos. Az sosem volt több nemi vágynál, csak jó volt a marketingje.
A szerelembe esés megélése könnyen leírható állapot. Hasonlították már a gyönyörök ezreihez, a méz édességétől a rózsa illatáig. Seregnyi elképzelése vesz körbe minket, mintha teljes dömpingjük valahogy gyógyír lehetne mélyen rejlő bizonytalanságunkra. De amint a szerelem valódi napja felvirrad, sugarai minden románcnál fényesebben beragyogják arcunkat, mivel a románc tömény szerelem és vágy, mohó sóvárgás és érzékeny fájdalom, egy pillanatnyi érzés öröme és a pillanatnyi elválás agóniája.
A szerelembe esés, bár spontán módon történik, korántsem véletlenszerű – a spirituális életben nincsenek véletlenek, csak még fel nem ismert minták.
Bátor dolog szerelembe esni. Teljes mértékben meg kell bíznod valaki másban, és ez nagyon-nagyon nehéz. Nehéz, és bátor dolog.
A szerelem ellenállhatatlan vágy arra, hogy ellenállhatatlan vágyat ébresszünk.
Honnan ismered fel, hogy elmúlt a szerelem? Ha azt mondtad neki, hogy hétre jössz, és csak kilencre érsz oda, és még nem hívta föl a mentőket vagy a rendőrséget – akkor elmúlt.
Hallgatom a csendet, amelyet időről időre megszakít a mellettem alvó lélegzetvétele. Megsimogatom a kezét, de vigyázok, hogy ne ébredjen fel. A szavak mellett fontosak a tapintások, simogatások, ölelések, cirógatások.
Ha szeretsz valakit, aki viszontszeret, az különösen sebezhetővé tesz. Nála jobban senki se bánthat meg.
A szerelem egyike a sorsot intéző nagy hatalmaknak, amelyek uralma a mennytől a pokolig terjed.
Csak a szerelem eleven elemem.
Valahol elveszett, veszettül keresem.
Ahogy nézett, soha nem felejtem el,
ahogy közel van, mégis távolról figyel,
meg sem szólalt, nem is érdekelt, miért,
ahogy nézett, annyi mindent elmesélt.
A szerelem a legjobb téma. Ha plátói, ha romantikus, ha viszonzott, ha nem, ha csak az elején vagy, ha már elveszítetted… Ez érint meg a legjobban.
