A suliban fociztam, de az első szerelmem a motor volt, így 11 évesen már részt vettem a skót iskolai motocross versenyeken.
Ha felhúzom a bukósisakom, az emberek nem ismernek fel. Így már nyugodtan bolyonghatok a motorommal, és ez nagyon király.
Emlékezz arra, hogy miért kezdtél el motorozni. Nálam több ok is közrejátszott, de leginkább a lázadás.
Nagy tempónál minden nehezebbé és szebbé válik. Ha valaki 280 km/h sebességgel versenyez, a félkanyarok kanyarokká, a kis lyukak kátyúkká válnak, minden sokkal, de sokkal nagyobb lesz. Aztán meg szép.
A motorosok úgyszólván mindenütt a világon külön kasztot képeznek. A motor sokaknak nem annyira közlekedési eszköz, mint inkább szakrális tárgy, amely a nem motorosoktól való különállásukat és a motorosokkal való sorsközösségüket szimbolizálja.
Az örökkévalóságig tudtam volna motorozni. A szél a hajamat borzolta, előttem a nyílt út, őrült tempóban repültünk végig rajta. Nem lehetett megunni.
El kellett gondolkodnom rajta, vajon helyesen döntöttem-e, mikor mindent hátrahagytam, hogy egy irodában poshadjak meg. Motorozás, szabadság, élvezet… ezt cseréltem le íróasztalra, kötöttségekre.
A motorosmenyegző pont olyan, mint az összes többi, csak kevesebb az öltöny és
a nyakkendő, senkin nincs drága koktélruha, nem szolgálnak fel pezsgőt, nem köszöntik a szülőket, senkit nem várnak koktéllal a bejáratnál, nincs ültetési rend, és lagzis gagyi zenekar. A megfelelő öltözék a mellény, tiszta farmerrel és koszos csizmával, illetve valami tiszta és csinos a nőknek, ami nem került negyven dollárnál többe a helyi hipermarketben.
A HELLS ANGELS tagjai a klubért és testvéreikért élnek. Az egyik mottójuk: Ne állj
félre se istenért, se emberért, se törvényért! Szabadok voltak. A szabadságuk a motorozásból eredt, a Harley-Davidsonok a függetlenség eszközei. Függetlenek voltak a
társadalmi konvencióktól, a melótól, más férfiaktól, feleségektől, barátnőktől és
családtól.
A motorozás, az motorozás, érzed az elemeket, érzed a szagokat, látod a körülötted levő dolgokat, mindez olyasmi, amit autóban nem kap meg az ember.
A német férfi motorosokról, gyanítom, keveseknek jut eszébe az, ami nekem: ők a tipikus szervdonorok. Hogy miért? Ha morbidan is hangzik, az ideális donor szervei egészségesek, tehát a halálos balesetet szenvedettekből nagyobb eséllyel lehet átültetni, mint betegség miatt elhunytakból. A motorozást többnyire egészséges, fiatal férfiak űzik, és nagyon balesetveszélyes. Hogy miért pont a németek? Magyarország nemzetközi együttműködésnek is részese, ahol messze a legnagyobb lakosságszámú, a legtöbb donort adó ország Németország.
A motorozás anonimitást ad, amiben egyébként ritkán van részem. Így menekülök el a bámész tekintetek elől. Amikor a bukósisakommal a fejemen robogok, csak egy motoros fazon vagyok a sok közül, és ez jó.
A motorozás nemcsak az esztelen száguldásról szól, hanem arról is, hogy ráérősen, egyenletes tempóban faljuk a mérföldeket, hagyjuk, hogy az út oda vigyen, ahova akar, ne aggódjunk az úticél miatt, csak élvezzük az utazást.
Élnek még öreg motorosok és vannak részeges motorosok is, de részeges, öreg motoros nincs.
Csak a motoros érti igazán, hogy a kutya miért dugja ki a fejét az autó ablakán.
Soha ne menj gyorsabban, mint ahogy az őrangyalod repülni tud!