A házasság az a műhely, amelyben két ember bölcsességgel, türelemmel és kölcsönös lemondással a közös boldogságon dolgozhatik. Olyan, mint a jó termőföld: csak azt adja vissza megsokszorozva, amit beléje vetnek.
Feleségnek csak azt a nőt válaszd, akit, ha férfi volna, barátnak választanál.
Ha a férfi elválik a feleségétől, rendesen hibásak – mindhárman.
A férfiak háziállattá tették a nőt, s felpanaszolják neki a takarmányt.
20 évvel a szerelem gyönyör; 30: életszükséglet; 40: szokás; 50: gyöngeség.
A házasság tudomány. Az ember nem házasodhat, mielőtt egy asszonyt föl nem boncolt volna.
A házasságot csak a házasságtörések teszik tűrhetővé.
Szerelem. Egyfülű kosár – olyan nehéz, hogy csak ketten bírnák könnyen – de csak egy füle van, hol az egyik cipeli, hol a másik.
Hazugság, amit tartanak közönségesen, hogy a házasságban megszűnik a szerelem.
Csak egyetlen borzalmas asszony létezik a nap alatt, de minden férj úgy véli, hogy azt ő nyerte el.
Ahol a férj nem becsüli az asszonyt, ott a férj a hibás, ahol az asszony nem becsüli a férjet, ott is a férj a hibás.
Nem illik szeretni azt, akit szégyellenénk házastársul kívánni.
A házasság gondjai olyan súlyosak, hogy csak ketten tudják elviselni – sokszor pedig csak hárman.
Ha az emberek csak okos házasságot kötnének, micsoda fennakadás állna be a népesség szaporodásában!
A házasság aranylánc, mikor magadra veszed; ólomlánc, amikor viseled; acéllánc, amikor el akarod szakítani.
Miért nem létezik a paradicsomban házasság? Mert a házasságban sem létezik paradicsom.
Az otthont nem lehet falak közé szorítani, nem lehet kulcsra zárni. Mert az otthon egy érzés. Egy érzés, amit nem tudsz felépíteni, berendezni, vásárolt tárgyakkal felékesíteni. Az otthon egy érzés, amit nem vehetsz, csak kaphatsz. Tőle. Vele, mellette mindenütt otthon vagy.
Lehet, hogy fura elmélet, de én azt vallom, hogy minden reggel kapunk egy esélyt, hogy az életünk, a munkánk, a kapcsolatunk fullos legyen. De ehhez két ember kell. Mindkettőnek bele kell tennie a kalapba azt, amije van. Mindent! És elmondják egymásnak a dolgokat. Megosztják a lehető legkisebb gondolatukat, érzéseiket. Problémáikat is. nem várják meg, amíg az nagy lesz. Amíg rájuk zúdul, mint egy lavina. Itt születik meg a társkapcsolat. Két önálló ember sohasem lesz ebben jó, mert háborúzni fognak, harcolni, mert kell lennie köztük valakinek, aki győz! Az egyénnek meg kell halnia, hogy megszülethessen a MI!
A házasságnál nincs kockázatosabb vállalkozás. De egy boldog házasságnál sincs nagyobb boldogság.