Mondjuk, hogy 4:2-re győz az együttes. A siker három pontot ér, a kapus viszont kapott két gólt. A média világszerte az alapján ítéli meg a kapusokat, hogy hány gólnélküli meccset képesek lehozni. Csak kevesen emlékeznének arra, hogy egy kapus ötöt védett a meccsen, de a nulla a szezon végéig szerepelni fog a statisztikákban. Ebben is különlegesek a kapusok. Mi a nullákat gyűjtjük, a csatárok meg a gólokat. Egy hálóőr számára talán az 1:0-ás győzelem a legideálisabb eredmény.
Csatár voltam. A foci nagyon népszerű Afrikában, így borítékolható, hogy aki szereti a labdajátékot, az a focit szereti meg legjobban nálunk. Azt hiszem, jól ment, talán ha maradok a sportág mellett, profi is lehettem volna. Így viszont csak a hobbim maradt, amit a mai napig űzök.
Kapcsolódó személyek / kategóriák
Érkezésemkor gyakorlatilag az első napon a szárnyai alá vett Mohamed Szalah, nagyon sokat segített, bármikor kérdezhettem tőle, mindig készen állt a válaszra, nagyon sokat tanulhattam tőle. Egyre közelebb kerültünk egymáshoz, kialakult a kölcsönös bizalom, és talán sokkal többet megtudtam róla, mint azok, akik régebbről ismerik.
Egyszer Dunakilitiben nézőként kimentem egy Fradi öregfiúkra, és a bemelegítésnél Nyilasi Tibi megkérdezte, van-e nálam cipő, mondtam, anélkül nem indulok el otthonról, kaptam gyorsan zöld-fehér mezt, beálltam, igaz, a bemutatásnál többen rám kiabáltak, hogy ez egy szemét MTK-s. Kezdő voltam, és elárulom, kit cseréltek be a helyemre: Fenyvesi Mátét.
1995-ben családostul kitúráztam Madridba, az itthoni szenzációs 1:1 előtt kint ugyan 6:1-re kikaptunk a Realtól, az viszont feledhetetlen élmény, hogy a meccs előtti este Simon Tibi bevitt az edzésre a Bernabeuba.
Évtizedeken át bérletem volt az Üllői útra. Még előtte a túloldalon egyszer egy kopasz leült a helyemre, el akartam kergetni, de többen azt tanácsolták, inkább telepedjek mellé, szót fogadtam, pláne, amikor megtudtam, hogy ő a rettegett Hypós Feri.
Ötszörös veterán bajnok vagyok labdarúgásban. Öregfiúként fociztam a Real Madrid galaktikusok előtt a Népstadionban, közös csapatban és a legnagyobb békességeben mások mellett Szamócával. Többször játszottam a Forma-1-es Schumacherék ellen.
Ha elhatároznám se tudnék a magyarok, önmagunk ellen szurkolni. Zsigerileg képtelen lennék rá. Az egész életemet sportbolondként és magyarként, vagyis magyar drukkerként éltem le, ezért is méltatlan, hogy a Fidesz-média évek óta azt hazudja rólam, hogy a magyar válogatott ellen szurkolok.
Mindig is tiszteltem Zidane-t, felnéztem rá. Követtem a pályafutását, de szenvedtem is miatta, mert ő Madridban volt, én pedig a Barcelona játékosa voltam.
A Real mindig a legjobbakat akarja, és meg is szerzi őket.
Dönthettem volna úgy, hogy még egy évig folytatom, a fizikális állapotom megengedte volna, de más dolgokra vágytam. Most sokkal rendezettebb az életem, jut időm arra, amire szeretném. Szép pályafutásom volt, de 17 év profi futball azért elég sokat kivesz az emberből.
Mindig törekszem a szórakoztató futballra. A labdarúgás célja, hogy szórakoztassa az embereket, akik játsszák, és azokat is, akik nézik.
Nehéz diadalmaskodni a Bajnokok Ligájában. Ez az a trófea, amelyért a leginkább meg kell harcolni. Aki még nem élte át a BL megnyerését, nem tudja, miről beszélek. Kimondhatatlanul boldog vagyok!
– nyilatkozta, miután 2016-ban a Real edzőjeként elhódította a BL-trófeát.
Amikor játékos vagy, csak magadra gondolsz, de ha edző vagy, akkor másokra is gondolnod kell, igaz, én akkor is sokat gondoltam másokra, amikor játékos voltam. Egy edzőnek semmi másra nem kell gondolnia, csak arra, hogy a megfelelő formába hozza a játékosokat. Ez egy más munka, de ugyanúgy érdekes.
Gyakran azt mondják, hogy a futballisták egoisták, semmit sem tesznek másokért, de csak azt mondhatom, hogy gyakran ott vannak, ahol szükség van rájuk. Van néhány játékos, aki még aktív labdarúgó és mégis mindent megtesz.
Figo nagyon kemény volt. A legkeményebb ellenfél, akivel valaha találkoztam.
Nagyon mellément volna a labda, de akkor a szél akkorát tolt rajta, hogy ismét elindult a kapu felé.
– mondta az 1997 júniusában, 35 méterről rúgott hatalmas szabadrúgás góljáról, amit a franciák kapusának, Fabien Bartheznek lőtt a Tournoi de France elnevezésű focitornán.
Brazíliában a válogatott futballisták megítélésének kulcstényezője a világbajnoki címek száma, és ez mindig is így lesz nálunk.
Voltak olyan edzőim, mint Capello vagy Del Bosque, de ha valaki megkérdezi tőlem, hogy ki a világ legjobb edzője klubszinten, mindig az jut eszembe, hogy Mourinho eredményei eszméletlenek. Minden csapat és játékos őt akarja edzőjének. Én imádnám, ha õ lenne az edzőm, vagy egy olyan klubnál lenne menedzser, ahol én is dolgozom.
Ahhoz, hogy valaki a Real Madrid csapatkapitánya legyen, büszkének kell lennie erre. Így pedig nagyon könnyű. Vállalnod kell a felelősséget, ha a dolgok rosszul alakulnak, ha pedig címeket nyersz, az elnökkel beszélsz, ha csendet kérsz a szurkolóktól amikor a 91. percben tizenegyest végzel el a nagy rivális ellen vagy ha épp ők szereznek gólt, végezned kell a dolgod. Nagyon könnyű a Real Madrid csapatkapitányának lenni. Nagyon jó móka. A legnagyobb megtiszteltetés, ami egy játékost érhet, ha egy akkora klubnál lesz kapitány, mint a Real Madrid. Nem túl nagy a nyomás, ez inkább óriási büszkeség.
