Mindig visszautasítottam a külföldi csapatokat, mert arról álmodtam, hogy visszakerülök a válogatottba, és játszhatok a világbajnokságon Japánban és Dél-Koreában 2002-ben. De nem kerültem a keretbe. Voltak ajánlataim külföldi kluboktól, de mindig félretettem őket. Ha azt kérdezed, szerettem volna-e játszani a Bombonerában, a Boca Juniors pályáján és mezében, azt mondom: természetesen. Persze hogy szerettem volna, de nem úgy alakult.
A visszavonulás igazi öröm, felszabadulás volt számomra. Egy ponton rájöttem, itt az ideje élvezni a családommal az időt, közel lenni hozzájuk, megélni a mindennapokat, és végre azt csinálni, amit majdnem negyven évig nem tudtam. A szabadságot választottam. És ez felbecsülhetetlen.
Ha akkor lett volna nálam kés, leszúrom magam. Ha pisztoly, lelövöm. Abban a pillanatban meg akartam halni. Így volt.
– mondta a 94-es világbajnokság döntőjében kihagyott tizenegyes utáni pillanatról.
Az 1994-es világbajnokságot, nem csak a mi meccseinket, a hőség határozta meg. Felfoghatatlan volt. Embertelen erőfeszítést kellett tennünk, hogy játszani tudjunk. De a szenvedély és az eredmény iránti vágy hajtott minket, ráadásul az ott élő olasz bevándorlók büszkék voltak ránk. Ezt éreztük csapatként is, pluszerőt adott a nehézségek leküzdéséhez.
A Honvéd elleni meccs előtt bementem az öltözőbe, hogy felrázzam a játékosokat, akik erre megtapsoltak. A meccsen aztán kikaptak, ekkor ismét bementem az öltözőbe, és lehordtam őket, hogy nem engem kell megtapsolni, hanem a pályán kell kitenni a szívüket. Azért ilyenkor érzem, hogy kicsit megremegnek a játékosok.
Úgy érzem, mindent elértem a futballban, amit lehetett. Játékosként magamra húzhattam a címeres mezt vb-n, és Európa-, valamint világválogatott is voltam. Sok trófeát nyertem a Vasassal is. Edzőként szintén feljutottam a csúcsra, hiszen vébére vezettem a válogatottat, és külföldön is dolgoztam. Persze voltak negatív élmények is, de csak a szépre emlékezem.
A rendszerváltás évében az is kiderült, hogy a magyar labdarúgásban nincs meg az az erő, amely a megújuláshoz szükséges. Nem is lehetett meg, hiszen a foci olyan, amilyen a társadalom.
A vezérek csak akkor irányíthatják a többieket, ha azok bíznak bennük. Az nem számít, miért bíznak, csak bízzanak. Akár a személyiségük miatt, mint például Ibrahimovic vagy John Terry esetében, vagy azért, mert példaképek, mint Franco Baresi, akivel játszottam a Milanban, vagy Ronaldo. Bármelyik lehet. Én két kategóriába szeretem sorolni a vezéreket: vannak a személyiségi vezérek és a technikai vezérek. Egy személyiségi vezető karaktere erejét használja fel. Mindig sokat beszél a csapattársaihoz, gyakran kiabál a pályán, és mindenkinek segít. Pozitívnak kell lennie és nem szabad félnie, fontos, hogy előrelépjen, ha a helyzet úgy kívánja. Egy technikai vezér nem beszél olyan sokat, de jó példával jár elöl. Az ilyen játékosok mindig igazi profik, a fiatalok olyanná szeretnének válni, mint ők. A technikai vezér az a játékos, aki a legtöbbet tudja a pályán lévők közül. Keményen edz, a pályán is keményen küzd, és mindig megfelelően viselkedik, a klub szellemiségének megfelelően.
Nemcsak a taktikáról szeretek beszélgetni a futballistákkal, hanem személyes dolgokról is, és szívesen viccelődöm velük. Nem kell mindenkinek mindig komolynak lennie munka közben.
A szurkolók mindig is az őszinteséget értékelték. Nem a csillogó technikát keresték, hanem azokat, akik megszakadtak a pályán a csapatért.
Olyan srácot keresek, aki képes kötényt adni Kevin Keegannek edzésen, de aztán udvariasan félreáll előle a folyosón.
Mindig emlékeztetem a játékosaimat: amikor zűrzavar van, amikor nem látni a kiutat, akkor kell igazán összetartani. Mert ha együtt maradtok, nem vesztek el. Ha van titka a Liverpoolnak, hát ez az.
Remélem, hogy lesz még néhány szezonom a futballban, ám közben fizioterapeutának és masszőrnek is tanulok arra az esetre, ha befejeződne a pályafutásom. Nekünk, házas férfiaknak, a jövőre is gondolnunk kell.
Mindig is szerettem a bajnokságot egy maratonhoz hasonlítani. Tudni kell, hogyan kell elkezdeni a versenyt, hogyan kell kezelni a terhet, amikor problémák adódnak, és ügyelni kell arra, hogy ne adj előnyt a lehetséges riválisoknak. Az én irányelvem az, hogy ideális esetben öt-hat 26 év körüli játékos legyen a csapatban, néhány fiatal, néhány 28 év körüli és egy-két 30 év körüli. De a csapat magjának tapasztaltnak és nem túl öregnek kell lennie.
Olyan zárt közösség volt, ahol a szén volt a király és a futball volt a vallás.
– mondta egyszer szülőföldjéről.
Tudom, hogy abban a pillanatban, amikor úgy érzem, hogy már nem vagyok képes teljesíteni, hogy már nem élvezem a játékot, vagy nem segítem a csapattársaimat, abbahagyom. Nagyon önkritikus vagyok magammal szemben, tudom, mikor vagyok jó, mikor rossz, mikor játszom jól és mikor rosszul. Amikor úgy érzem, hogy itt az ideje megtenni azt a lépést, akkor megteszem, anélkül, hogy a koromra gondolnék. Ha jól érzem magam, mindig megpróbálok tovább játszani, mert ez az, amit szeretnék csinálni
Nehéz volt számomra, amikor Barcelonába érkeztem. Gyerek voltam, és alkalmazkodnom kellett az új barátokhoz, az országhoz, a városhoz, az emberekhez és az iskolához. Az elején nagyon nehéz volt, de úgy gondoltam, hogy azt csinálhatom, amit akarok, focizom, egy olyan nagyszerű csapatban, mint a Barcelona, és ez képessé tett arra, hogy továbblépjek, csodálatos volt, és nagyon élveztem. Barcelonában mindig nagyon jól bántak velem, hálás vagyok nekik ezért.
Nehéz volt váltani, amikor a PSG-hez mentem, mert nagyon jól ment a Barcelonában, és arra gondoltam, hogy ott maradok. Nem álltam készen a távozásra, minden nagyon gyorsan történt, egyik napról a másikra újjá kellett építenem az életemet. Megismertem egy másik bajnokságot, egy másik klubot, egy új öltözőt. Ez egy olyan változás volt, amire nem számítottunk, és ezért volt nehéz az elején.
Kapcsolódó személyek és kategóriák:
A foci nem csupán egy sport, hanem szenvedély, kitartás és csapatmunka – egy életforma, amely világszerte milliókat mozgat meg.
A legnagyobb futballlegendák gondolatai inspirációt adnak mind a pályán, mind az életben.
Ebben a gyűjteményben megtalálod a legjobb focis idézeteket híres játékosoktól, edzőktől és kommentátoroktól.
Legyen szó motivációról, győzelemről, vereségről vagy a foci szeretetéről, ezek a mondatok megmutatják, miért a futball a világ legnépszerűbb sportja. Böngéssz és meríts erőt a foci legikonikusabb idézeteiből!