Hogy változik az idő múlásával a szavak jelentése!
Diktatúra
Vigyázz, mit beszélsz!
Demokrácia
Mindegy, mit beszélsz.
Én azt figyeltem meg, hogy a hangzatos állítások ellentettje ugyanolyan jól hangzik.
A szavak csak annyiban alkalmasak a kommunikációra, amennyiben az emberek közös tapasztalatokban osztoznak.
Nem a beszéd, hanem a másokra való odafigyelés a Szeretet legszebb megnyilvánulása.
A jellem az, ami megvilágítja a törekvést, hogy miféle. Ezért nincs jellem az olyan beszédekben, amelyekben nem világos, mire törekszik vagy mit kerül a beszélő.
Az írott és a kimondott szó között óriási a különbség. Az írás esetében az ember sokkal jobban átgondol mindent, hiszen ez esetben egy maradandó dologról van szó, ahol nincs lehetőség utólagos korrigálásra.
Ha szerelmes vagy, akkor nincs szükség a beszédre. Akkor minden mozdulat, de még maga a csend is ékesen beszél.
Fontold meg mindig, mit mondsz, kinek és ki felől szólsz.
Messze kerüld, aki faggat: mert ugyanaz fecsegő is,
minden szóra nyitott fülü ember szája is eljár,
s száll a kiröppent szó, nem hívhatod azt sose vissza.
A jó szónok nem csupán a saját életét változtatja meg, hanem azokét is, akik meghallgatják.
Bennem van egy adag exhibicionizmus. Akadnak vállalkozók, akik nem tudnak szerepelni, gátlásokkal küzdenek a nyilvánosság előtt. Főleg az IT-világban akadnak ilyen zseni figurák.
Teljes birtokában lenni a nyelvnek, melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel. De erre még nem elég azon nyelvismeret, mely dajkánk karjai közt reánk ragadt; s azt hinni, hogy gyermekkori nyelvünkkel az élet és tudomány legmagosb s legtitkosb tárgyait is tisztán s erőben előadhatjuk, nevetséges elbízottság. Igyekezned kell nemcsak arra, hogy a beszéd hibátlanul zengjen ajkaidról; hanem arra is, hogy kedves hajlékonysággal, gazdag változékonysággal, tisztán kinyomva, s szívre és lélekre erőben munkálva, okaidnak s érzelmeidnek akaratodtól függő tolmácsa lehessen.
Eszedbe ne jusson valamit mondani, ha elég ügyes vagy a semmitmondáshoz.
A hatalmas, világalakító események mozgatója nem az írott betű, hanem mindig az élőszó volt.
Ötéves kislányom nem élhet csevegés nélkül. Azt hiszem, életének még egyetlen percét sem fecsérelte el csöndben. Anyja gyakran bosszankodik emiatt, és szeretné félbeszakítani csacsogását, de én nem engedem. Mert Mininek a csönd nem természetes állapot, és én nem is tudom sokáig elviselni hallgatását.
Három jól megválasztott szitokszó többet ér, mint háromezer észérv!