1937. dec. 21. -
kétszeres Oscar-díjas amerikai színésznő
Jane Fonda idézetei bátorságról, önazonosságról és a folyamatos megújulás erejéről szólnak. Gondolatai arra inspirálnak, hogy tudatosan alakítsuk az életünket, és kiálljunk az értékeink mellett.
Tudom, hogy az az ember, aki az 1959-es Vogue címlapján mosolyog, öreg volt. Lehet, hogy nem külsőleg, de belsőleg igen: nem hittem a jövőben, és nagyon negatív voltam. Miközben ezen a 2019-es címlapon, ahol 81 éves vagyok, sokkal fiatalabbnak érzem magam. Lelkileg egész biztosan.
Ha nem teszünk pontot a környezet további pusztításának végére, ha továbbra is ilyen ütemben irtjuk a körülöttünk lévő állatfajokat, akkor a járványok és a betegségek is egyre rosszabbak és rosszabbak lesznek. A viharok, árvizek, aszályok, bozóttüzek és még a háborúk is százezreket, ha nem milliókat pusztítanak majd el. És, ami a legijesztőbb: ebben a megváltozott környezetben gyakorlatilag lehetetlen lesz fenntartani azt a civilizált társadalmat, amit mindannyian ismerünk.
Ha nem használod az izmaidat és az ízületeidet, bajban leszel.
Szeretek kint lenni a természetben, különösen dombos terepen, erdőben. Ez mostanra az egyik kedvenc mozgásformám lett.
Fiatalabb korunkban a testünk még sok mindent megbocsát, így nekem is idő kellett, hogy rájöjjek: tisztelnünk kell a testünket. Amikor idősebbek vagyunk, akkor bizony csak árnyéka vagyunk önmagunknak, ha előző este kicsit többet ittunk vagy keveset aludtunk. Ez pedig nagy visszatartó erő!
Az edzés nagyon fontos, mert a kor csak egy szám, és sokat tehetünk érte, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben.
Amikor a klímaválsággal foglalkozunk, akkor az emberek mentalitásával is foglalkoznunk kell. Függünk egymástól, és meg kell védenünk egymást. Ezek nem csupán szép szavak. Ez a valóság. Nem tudunk a Föld nélkül élni, ezért meg kell védenünk.
Soha nem volt túl nagy önbizalmam, és mindig azokhoz vonzódtam, akik okosabbak, bátrabbak, és morálisan erősebbek voltak nálam. Mindig arra törekedtem, hogy olyan legyek, mint ők, de soha nem gondoltam, hogy esetleg már most olyan vagyok.
Amikor közel jártam a 60 évhez, rájöttem, hogy hamarosan kezdődik életem harmadik felvonása. Egyet biztosan tudtam, hogy nem akarok megbánással a szívemben életem végére érni, és arra is rájöttem, hogy ahhoz, hogy tudatosan éljem meg az elkövetkező éveket, nagyon pontosan meg kell határoznom, hogy miken is mentem keresztül. Egyfajta belső utazás volt ez, aminek eredményeképpen teljesen másképpen tekintek magamra, és most már azt is tudom, hogy a tudatosság a legfontosabb az életben.
Aki kíváncsi, az sokat kérdez, sokat olvas, és minden helyzetnek megtalálja a jó oldalát. Szerintem ez tartja az embert fiatalon. Én például fiatalabbnak érzem magam, mint 20 évesen!
Az a fontos, hogy egészségesek, nyitottak és kíváncsiak legyünk a világra, és ha ez így van, a lehetőségek úgyis megtalálnak majd!
