Még az X-akták forgatása közben barátkoztam össze egy magyar származású stábtaggal, aki ráadásul egy olyan hölgyet vett feleségül, akivel már korábban is jó viszonyban voltam. A fiukat Lászlónak hívják, így rajtuk keresztül a magyarság folyamatosan jelen van az életemben.
Elég rendesen átalakult a világ. Amikor először ismertebb lettem, még sehol sem voltak az okostelefonok, meg a kamerák, így általában autogramokat kértek, de nem voltak annyira nyomulósak az emberek. Ez alaposan megváltozott, de ennek már jó néhány éve, szóval volt időm alkalmazkodni.
Alapvetően eléggé zárkózott ember vagyok, úgy érzem, amit láttatok magamból, az pont annyi, mint amennyit én szeretnék.
A művészet számomra azt jelenti, hogy tegyük jobbá ezt a világot, alkossunk olyasmit, amitől jobb lesz nekünk itt.
Rájöttem arra, a közönség mindig meglepődik azon, hogy tudok humoros is lenni. És ez a halálomig így lesz, a közönség mindig meglepődik, teljesen mindegy, hogy előtte hányszor látott már komikus szerepben.
Rengeteget sportolok! Imádok bokszolni, úszni, sőt, még jógázni is. Ez nemcsak azért fontos, hogy jól nézzek ki, hanem a közérzetem miatt. Ráadásul azt vettem észre, hogy sokkal kreatívabb vagyok, ha rendszeresen mozgok.
Már kölyökkoromban is zenélgettem valamilyen szinten, de akkor még semmilyen hangszer mellett nem köteleztem el magam. Tizenöt voltam, amikor elkezdtem gitározni, és bár végül színész lettem, a zene végig jelen volt az életemben.