Ha félelemben élnek, még az ateisták is megteremtik a saját isteneiket.
– Mi a különbség egy isten és az idegenek között?
– Az egyiket csak képzeljük, a másikat nem ismerjük.
Ha elég ideig játszunk egy szerepet, végül már nem is szükséges játszanunk.
Időnként a hazugsággal ártunk a legkevesebbet.
A gyerekek gyakran kérnek olyat, amit nem is akarnak.
Csak akkor fejlődhetünk, ha nem a tulajdon képzelgéseinkben keresünk megnyugvást.
A világnak nem számít a boldogságunk, sem a halálunk.
A nem létezőbe vetett hit, megnyugvást hoz az elmének, de egyúttal gyöngíti is. A civilizáció, amelynek a magvait ti vetitek el, az emberiség önmagába vetett hitén alapul, nem egy képzelt istenségen.