Foci idézetek

Zlatan Ibrahimovic

Még a Juventusban voltam, és az Inter ellen játszottunk. Materazzi alám csúszott, de úgy, mint egy orgyilkos. Négy évvel később az Interben egy Taekwondo mozdulattal úgy megütöttem, hogy kórházba került. Sztankovics megkérdezte tőlem, hogy miért csináltam, mire én azt válaszoltam, hogy már négy éve erre vártam.

Jenei Imre

Meg kell jegyezni: a pályára nem a pénz megy, hanem a játékos, a játékos hozza a pénzt, és nem fordítva. Ha valahol vezető lennék, akkor plafont szabnék a kontraktusoknak. Kapjanak olyan alapfizetést a játékosok, hogy civilizáltan megéljenek belőle, ők és a családjuk, de ne többet. Ha rajtam múlna, inkább a prémiumnál lennék bőkezűbb. Így minden játékos megküzdene azért, hogy többet keressen, és nem azt látnánk, hogy szombatonként egyes labdarúgókat nem is érdekel, mi történik a pályán. Sokan úgy vannak, ha nem nyerünk ezen a szombaton, majd nyerünk a következőn, úgyis jön egy gyengébb csapat.

Jenei Imre

Ha valaki jó futballista volt, az még nem garancia arra, hogy jó edző is lesz. Másfajta képességeket kíván az edzősködés, pláne, ha az illető gyerekekkel dolgozik. Ott az ember egyszerre kell jó pszichológus, apa és anya, illetve jó pedagógus legyen – mindez ritka, de megtalálhatjuk a legjobbakat, ha keressük őket.

Jenei Imre

Jenei Imre sem egy messiás. Ahhoz, hogy jó eredményt érjünk el, játékosok nagyon jó csoportjára is szükség van, ahol a jó futballisták is ugyanazt próbálják tenni, mint amit a csoport csinál. És kellenek olyan játékosok is, akik kinőttek már a „szimpla” játékból.

Jenei Imre

A kedvenc csapatom az FC Barcelona, de Zinedine Zidane miatt a Real Madridot is nagyon szeretem. Nagyon kedveltem a játékát, mert ő olyan futballista volt, hogy már akkor tudta, mit fog játszani, mielőtt megkapta volna a labdát. Oda nézett, ide passzolt. A stílusos játék megtestesítőjének tartottam.

Jenei Imre

Sokan azt mondják a játékosoknak, hogy haljanak meg a pályán. Én nem ezt mondom, hanem ennek épp az ellenkezőjét: szerintem az vezet eredményre, ha a futballisták élnek a pályán. Azt kell tenniük, amit szeretnek, és akkor a csapat is sikeres lesz.

Kevin Keegan

Engem csak a Hamburg keresett meg 1977-ben, csak ők kínáltak szerződést. Ilyen egyszerű magyarázata van annak, hogy miért a HSV-t választottam. Liverpoolból mindenáron el akartam menni – nagyszerű csapat volt, csodálatos szurkolókkal, de én nem az a típus vagyok, aki egész életét egyetlen klubnál tölti – , s a nyugatnémetek hívtak, ráadásul négyszer akkora fizetést kínáltak.

Kevin Keegan

Johan Cruyff minden idők legokosabb futballistája volt, ez vitán felül áll. Ha jól játszott, akkor olyan show-t láthatott a közönség, ami nagy élmény volt. Ha rosszul játszott – és ez ritkán fordult elő – , akkor megpróbálta kiszolgálni a többieket. Ő volt a tábornok a pályán, de egyúttal a közlegény is. Rendkívüli alázattal focizott.

Kevin Keegan

Egyszer megvertük a Manchester Unitedet 5:0-ra. A Manchestert megverni már önmagában is nagy dolog, de 5:0-ra megverni egyenesen bravúr. Emlékszem, a meccs után az ellenféltől csak Eric Cantona állt velem szóba. Odajött hozzám, kezet ráztunk, és annyit mondott: kib…ott jó csapatod van!

-beszélt a Newcastle edzőjeként megélt legszebb élményéről.

Kevin Keegan

Amikor a Liverpoolban játszottam, kaptam egy ajánlatot egy sportszergyártó cégtől, hogy viseljem az ő fehér futballcipőjüket. A szerződés természetesen sok pénzzel járt volna, de azért megkérdeztem előtte Tommy Smith-t, aki a példaképem volt, s mindenben kikértem a tanácsát, akárha apám lett volna. Fehér cipő? Úgy néznél ki a pályán, mint egy paprikajancsi – mondta Tommy. Akkoriban majdnem mindenkinek fekete cipője volt. Szóval nemet mondtam. Aztán néhány héttel később Tommy fehér cipőben futott ki a pályára, s csak annyit mondott magyarázatként: tudod, le kellett beszélnem téged, mert tudtam, hogy én leszek a következő, akit megkeresnek az ajánlatukkal, és az én koromban már alá kell írni minden ilyen reklámszerződést. Szóval így történt.

Kevin Keegan

Nem csupán a Doncaster mondott le rólam a termetem miatt, hanem a Coventry is. Akkoriban többen is azt mondták nekem: tanulj szorgalmasan a suliban, mert belőled nem lesz futballista. Számomra ez külön hajtóerőt jelentett. Szerintem sok kiváló focista kezdte a karrierjét így, a pálya szélén. Edison is megbukott, aztán feltalálta a villanykörtét. Csak azt kell tudni, hogyan alakíthatjuk előnnyé a hátrányt.

Pepe

Emlékszem, amikor először jártam a Portónál, még a régi Das Antasban, bementem az elnök irodájába, ő pedig elhúzta a függönyt és kimutatott a pályára: »Ez lesz az új otthonod, Pepe. Isten hozott, remélem, boldog leszel a Portónál. A te boldogságod a mi boldogságunk.« Sohasem felejtem el az elnök szavait, miként a csapat színeiben játszott meccseimet sem, mert ez az a klub, amely felemelt a legjobbak közé, és ahonnan a világ tetejére, a Real Madridhoz igazolhattam.