Steven Gerrard

Steven Gerrard

1980. május 30. -

angol labdarúgó, középpályás

Steven Gerrard angol válogatott labdarúgó és edző, a Liverpool FC legendás középpályása, aki pályafutása jelentős részét a klub színeiben töltötte. Megszólalásaiban gyakran beszél a csapatszellemről, a küzdeni akarásról, a hűségről és a futball iránti szenvedélyről. Vezetőként és játékosként is fontosnak tartotta a kitartást és a kemény munkát.

Az élet nem lett egyszerűbb, ahogy öregedtem. De arra is rá kellett jönnöm, hogy a dolgokat úgy kell elfogadni, ahogy vannak. A fény és a sötétség, az öröm és a fájdalom, a reménykedés és a veszteség nem választhatóak el egymásról. Úgy egymáshoz nőttek, mint a háló és a kapu a Kop előtt az Anfield Roadon.

A mai napig nem kedvelem a Unitedet, és az ő mezük az egyetlen, amit nem tűrök meg a házamban. Pedig egész gyűjteményem van mezekből, melyeket az idők során a legkülönbözőbb klubok játékosaival cseréltem, de egyetlen darab Manchester United-mezem sincs. Ennek ellenére mindig is tiszteltem és elismerem a legjobbjaikat, illetve azokat, akikkel együtt játszottam közülük a válogatottban. Némelyikükkel még barátságot is kötöttem, sőt még azt is megértettem, miért állította Gary Neville abban az elhíresült nyilatkozatában, hogy gyűlöli a scousereket. Gary konkrétan azt mondta a buryi múltjáról és gyerekkori United-rajongásáról, hogy „már a kezdetektől arra neveltek, hogy gyűlöljem a scousereket.” Elmagyarázta, hogyan szoktatták rá erre. Nos, pontosan ugyanúgy, ahogyan annak idején engem szoktattak rá Huytonban a mancok, a manchesteriek utálatára. Mindettől függetlenül tisztelem Fergusont, Roy Keane-t és Ryan Giggset, meg még számos kulcsfigurájukat. Némileg vonakodva ugyan, de még a klubként elért sikereiknek is tisztelettel adóztam.

forrás: Steven Gerrard Életem vörösben című könyve.

Nem éreztem úgy, hogy a csapat tagja lennék, nem kötődtem a játékostársaimhoz. Ilyet Liverpoolban nem éreztem, azok voltak életem legszebb napjai. A stáb odafigyelt rám, különlegesnek éreztem magamat. Mindig alig vártam, hogy odamenjek, a válogatottnál viszont csak a meccsek és az edzések voltak jók, utána legszívesebben hazamentem volna.

Mindig is eltökélt szándékom volt, hogy focista legyek, de ha ez nem sikerült volna, talán én is az építőiparban dolgoznék, mint az apám.

Mások ezeket keresték még