– Semmi sem igazi?
– Te az vagy. Ezért volt jó nézni téged.
A jövő még bizonytalan, de mégsem aggódom. A hozzám közel állókra támaszkodom. Osztozni fogok a terheikben, és ők is az enyémekben. Élni fogok, és szeretni.
Olyan sokszor fogtam már mellé életemben. Beszéltem, amikor hallgatnom kellett volna, goromba voltam, amikor gyengédnek kellett volna lennem.
Te magad mondtad, tanulj meg minden fogást, ne ragadj le egyetlen stílusnál sem…és mindig légy nemes lelkű!
A harci tudomány a nevelés egy fajtája. Megteremti az ész, a test és a lélek egységét.
Mindenkiben lakozik egy démon belül. A démon itt van veled, a gyűlölet táplálja, az erőszak, a gyilkosság. Belekapaszkodik a félelmedbe és ellened fordítja.
Csak a magvak halhatnak meg maguktól, mert amint a földre hullanak, új élet sarjad belőlük és gyümölcsöt hoznak.
Mindenkinek a múltjában lappang valami undorító titok.
Isten minden teremtménye gyilkol, számtalan formában. Vedd csak a vadont… az egyik faj elemészti a másikat, mi pedig az iparral kipusztítjuk az összes fajt és a vadont. Csak ezt ööö… civilizációnak hívjuk, nem gyilkosságnak.
– Gyerekkoromban Texasban laktunk.
– Hogy a pi**ába nincsen akcentusod?
– El akartam felejteni minden texasi bunkót…
– Hé, az anyám texasi!
– Úgy értem, a többi bunkót.
– Szerinted vannak itt démonok, Mel?
– Mi vagyunk a démonok.
Az undorító dolgok is megszépülnek, ha velem vagy.
– Szia, Papa! Hogy ment a meló?
– Milyen meló? Munkanélküli vagyok!