Eszembe jutott egy régi vicc. Elmegy a fószer a pszichológushoz: „Doki, a fivérem megőrült! Azt képzeli önmagáról, hogy csirke!” Mire a doki: „Miért nem hozza be?” Erre a fószer: „Behoznám, de szükségem van a tojásokra.” Nos, azt hiszem, mostanában valahogy így vélekedek a kapcsolatokról. Teljesen irracionálisak és őrültek és abszurdak, de folytatnunk kell őket, mert legtöbbünknek szüksége van a tojásokra.
Brian, láttalak kiugrani vonatból, repülőből. Már első nap láttam, hogy tökös srác vagy. De tudod, mi a legbátrabb, amit életedben tettél? Hogy jó férje vagy Miának, és jó apja vagy az unokaöcsémnek. Mindenki a kalandot hajtja, de a nagy kaland, az a család…a te családod. Vigyázz rájuk, Brian!
-Dominic Toretto
Halálos iramban 7. (2015)
Srác korunkban te belekötöttél a legkeményebb kölykökbe a grundon, de én voltam az, aki végül leverte őket. Te loptál a sarki boltból, de én kaptam a fatertól a verést. Reméltem, hogy kinövöd, hogy a „gengszterségtől keményebb leszel, okosabb és jobb”, de legbelül mindig sejtettem, hogy így végzed majd – hiába tanítottalak meg mindenre. Csakhogy, mégis a vérem vagy, és cipelnem kell a keresztedet.
-Deckard Shaw
Halálos iramban 7. (2015)
Művészet az, hogy a kezedre játszom a figurákat, és elhitetem veled, hogy te ütötted le őket, mert te vagy a ravaszabb, és én a hülye. (…) Minél inkább a helyzet urának hiszed magad, valójában annál kevésbé vagy az.





