Eddig is néha szomorú lettem, de nem tudtam, miért, de most, hogy látlak és elmégy… elpusztulok.
Búcsú idézetek
– Ez a végső búcsú – szóltam. – Tudom – felelte. – De lefogadom, hogy kiba**ott nagy kalandok várnak ránk, a pokol bármelyik bugyrába is kerüljünk.
A mindennapi apróságoknak a legnehezebb búcsút inteni.
Az elválás sokkal szörnyűbb hajnalban, mint napnyugtakor.
Az embernek csak akkor jutnak eszébe a jó dolgok, amikor végleges búcsút vesz a másiktól.
Vannak olyan búcsúk, melyek örökre szólnak, és olyanok is, melyek csupán egy rövid időre. Az a búcsú, amelyik végleges, amellyel valami örökre véget ér az emberi, mulandó időben, szintén csupán egy pillanat.
A nagy hajók lassan hagyják ott a kikötőt, várj hát rám.
A búcsú nagyon fontos. Különösen azoknak, akik maradnak.
Vannak búcsúszavak, amelyeket nem volna szabad kimondani.
Ne búcsúzz szótlanul,
Attól semmi nem javul.
Talán nem olyan nehéz elengedni azokat, akik menni akarnak. Talán ez az egyetlen esély arra, hogy majd visszatérjenek.
Minden szerelmi viszonynak az a legnehezebb része, amikor el kell köszönni.
Nehéz a búcsú, ha tudjuk, hogy végleges.
Minden búcsú egy köszöntés is egyben.
Mi mindig búcsúzunk valamitől, és tovasietünk előre, újabb célok után. Újabb munka, újabb élmény és újabb csalódások felé.
Búcsúzom tőled, én. Viszlát, lelkem. Soha többé nem látjuk egymást.
Nem búcsúzkodnak. Olyan emberekként válnak el, akik tisztában vannak vele, hogy még találkoznak. A szívük mélyén teljesen biztosak benne, hogy nem most látják egymást utoljára.
Búcsúzom Auschwitz! Túléltelek…De mi lesz ezután? A kocsi kerekei egyenletesen zakatolnak. Mindenki hallgatott. Biztosan ugyanarra gondoltak, amire én is az előbb, mi lesz ezután?

