220 idézet
A legjobb elsőkezes egyenessel edzésen találkoztam, és az egyik Universumos csapattársam, az ukrán Andriy Kotelnik rendelkezett vele. Iszonyatosan határozottan, erősen ütötte a jabet, nagyobb is volt nálam, nagyon nem szerettem vele kesztyűzni. Tipikusan az a bokszoló volt, akinek sokkal több volt a karrierjében a tehetsége alapján, mint amit sikerült kihozni belőle.
Sajnálatos módon a profi karrierem befejeződött, mielőtt igazán nagy nevekkel találkozhattam volna, így az igazán komoly riválisaimmal még az amatőrök mezőnyében mérkőzhettem meg.
Tyson ellen ringbe lépni olyan volt számomra mint bárki más ellen. Tettem amit tennem kellett, hogy el tudjam tartani a családomat. Mint bokszoló sosem kerültem a rivaldafénybe és a szerepemet tekintve évekkel korábban is találkozhattunk volna a ringben.
Amikor egy bunyóst vissza akarsz hozni a köztudatba, akkor kell pár látványos győzelem a rekordjába. Amikor a bokszolók már valamilyen oknál fogva nem képesek a korábbi teljesítményüket hozni, akkor ezeket a felhozó mérkőzéseket megbundázod, hogy megóvd a bokszoló rekordját a következő nagy meccsig, amiből mind a ketten pénzt vehettek ki.
Amikor A betörés című filmet forgattuk, Athénban dolgoztunk. Épp akkor volt az évszázad bokszmérkőzése, a Cassius Clay-Frazier meccs, amit a görög tévé nem közvetített. Omar Sharif és én elhatároztuk, hogy megszegjük a szerződésben előírt szabályokat. Béreltünk egy repülőt és azzal Rómába mentünk, mert a RAI közvetítette a mérkőzést. Mivel másnap reggel nyolcra már a felvételen kellett lennünk, szóba sem jöhetett, hogy engedélyt kérjünk a távolmaradásra. Senki sem tudott a római kiruccanásunkról. Másnap nyolckor pontosan a kamerák előtt voltunk.
Sokan elmondták már, hogy a boksz halott, de szerintem ezt még kissé korai kijelenteni. A boksz vissza fog térni, higgyenek nekem. Majdnem kétszáz éve létezik, legálisan. Nem fog olyan könnyen kimúlni. Csak várják ki, amíg felbukkan a következő igazán nagy formátumú nehézsúlyú bokszoló. Akit aztán majd mindannyian újra és újra látni akarunk.
Egy bunyós attól lesz izgalmas, hogy megvan benne a képesség és a hajlandóság arra, hogy ártson az ellenfelének. Így születnek a nagy mérkőzések és a szupersztárok. Amikor ringbe léptem, úgy viselkedtem, mint egy vadállat. Mint egy harci kutya, szórakoztatni akartam a közönséget. Minél nagyobb fájdalmat okozok az ellenfélnek, minél gyorsabban végzek vele, annál nagyobb elismerést kapok a közönségtől, és engem ez éltetett. Manapság a bokszolók már nem arról ábrándoznak, hogy bántsák az ellenfelüket. Kiherélték a bokszot. Sugar Ray Robinson, Rocky Marciano és a többiek meghaltak volna a világbajnoki övért, szabályosan meg kellett ölni őket ha el akartad venni tőlük.
Az MMA manapság népszerűbb a boksznál, mert sokkal több benne a szenvedély. A bokszolókból mára kiveszett a szenvedély. Nem akad köztük senki, aki ki merne állni, és azt mondani: „Nem csak az istenek kiváltsága, hogy felemeljenek vagy eltiporjanak, mert egy nap együtt fogok uralkodni velük.” Manapság senkinek sincs már elég vér a pucájában ahhoz, hogy ilyeneket mondjon, túlságosan ingerszegény a környezet, ahonnan jönnek. Nem akarnak így viselkedni, mert félnek, hogy kudarcot vallanak, és kinevetik őket. A mostani bunyósok azért nem kapnak több tiszteletet, mert félnek célba venni az igazi nagyságot. Úgy tekintenek a bokszra, mint egy beváltandó csekkre, nem pedig mint valami nemes célra. Pénzt és elismerést akarnak. Én elismerésre és halhatatlanságra vágytam.
Nem gondolom, hogy kimagasló bokszoló lennék. Magam számára egy átlagos bokszoló vagyok, de képes vagyok a súlycsoportom kiemelkedő és híres öklözőit magam mögé utasítani.
A boksztól ment tönkre a kezem. Az ellenfelek folyton rátapostak.
Egész életemben a boksz volt a szenvedélyem. Annak idején a bokszkesztyűmet szorongatva feküdtem le aludni. Ez volt minden vágyam.
Ha a kisfiam úgy dönt, hogy ökölvívással szeretne foglalkozni, teljes vállszélességgel támogatni fogom őt. Egyébként is minden fiatalnak ajánlom ezt a sportágat, hiszen tiszteletre, alázatra és kitartásra nevel.
A ring és a mérkőzések, a rivaldafény továbbra is hiányzik, de az út, ami odáig vezet, már kevésbé. Harminc évet húztam le edzőtermekben és a ringben és a végére már nagyon sérülékennyé váltam. Elég volt.
Az ökölvívás magában hordozza a vereség lehetőségét, és én ezt már nagyon korán tudomásul vettem. Végül is, adott két ember és csak az egyikük győzhet. Ellenpéldának ott van Tyson, aki azt hitte, hogy legyőzhetetlen. Ez is része volt a problémáinak.
Egy nagy bajnok mindig komoly amatőr múlttal rendelkezik, erről meg vagyok győződve. Ott megtanulsz mindent, amire később a profi karriered során szükséged lesz. Akinek több mint 400 amatőr mérkőzés van a háta mögött, már nem lesz ideges mielőtt ringbe lép és nem veszti el a fejét a mérkőzés során sem. Ismered már az összes ökölvívó stílust, bármire fel vagy készülve, minden adott ahhoz, hogy sikeres profi legyél.
Tyson megtestesítette az amerikai bokszoló ideált. Egy harcos, aki kirobban a sarokból és vadul üt. Így fognak rá emlékezni az emberek. De a jó ökölvívás nem így működik. Tyson soha nem nyert pontozással.
Sosem bírtam a nagyszájú embereket. Már az iskolában is gondjaim voltak emiatt. Még mindig látszanak a hegek az ökleimen, amiket azoknak a srácoknak a fogsora okozott, akiket szájon kellett vágnom, hogy végre elhallgassanak. Én Angliából érkeztem Kanadába és sokszor kigúnyoltak a furcsa akcentusom miatt. Ki is csaptak az iskolából és még sok idő eltelt, mire megtanultam uralkodni magamon. De az ösztön bennem maradt: egy pofon a szájra, hogy csend és béke legyen.
Egy jó bokszolónak sokszínűnek kell lennie. Nem elég ha csak annyit tud, hogyan kell kivitelezni egy ütést. Azt is tudnia kell, hogyan védheti meg magát, hogyan kell az ellenfél ütéseit elkerülni. Csak egy tökéletes bokszoló válhat igazi bajnokká.
A boksz és a sakk hasonlít egymáshoz. Mindkettő a rendelkezésre álló eszközökből való választásról szól. Néha egy gyalogra, néha futóra vagy egy lóra van szükség az ellenfelem legyőzéséhez. A legjobb megoldás megtalálásáról van szó.
Ha egy bokszoló intelligensként híresül el, sok ember már nem tiszteli többé, mint bokszolót. Rólam mindig azt mondták: „Lennox-nak reagálnia kellene, nem gondolkodnia.” De ez így ostobaság. Csak az a bokszoló győzhet, aki irányítja az ellenfelét.
