A népszerűség jó, de nem a legfontosabb.
Kovács „Koko” István
1970. augusztus 17. -
ismert becenevén Koko, olimpiai és világbajnok ökölvívó
Az, hogy a jelenlegi kormány elsősorban labdarúgó-centrikus, ezt a sportban nagyon nehezen emésztik meg. Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy a jó labdarúgás hihetetlen tömegeket vonzhat. Nemcsak a lelátókra, hanem a sportpályákra is.
Kapcsolódó személyek / kategóriák
A legjobb elsőkezes egyenessel edzésen találkoztam, és az egyik Universumos csapattársam, az ukrán Andriy Kotelnik rendelkezett vele. Iszonyatosan határozottan, erősen ütötte a jabet, nagyobb is volt nálam, nagyon nem szerettem vele kesztyűzni. Tipikusan az a bokszoló volt, akinek sokkal több volt a karrierjében a tehetsége alapján, mint amit sikerült kihozni belőle.
Sajnálatos módon a profi karrierem befejeződött, mielőtt igazán nagy nevekkel találkozhattam volna, így az igazán komoly riválisaimmal még az amatőrök mezőnyében mérkőzhettem meg.
A leggazdagabb ember az, aki meg tudja oldani azt, hogy naponta egy-másfél, vagy akár két órát csak magával foglalkozzon.
Volt idő, amikor roppant mód idegesített, hogy olyan emberek mondanak értékítéletet rólam, akik nem is ismerik az én életemet, a hétköznapjaimat.
Ne arról szóljon a karácsony, hogy a fa alatt mi van, hanem a fa körül mi van, és a fa körül kik vannak, és azok a fa körül hogy viselkednek egymással. Én azt hiszem, hogy ez sokkal többet visz magával a következő évre, mint mondjuk egy szép sál vagy egy sapka vagy egy kabát, amit ajándékként odaadunk. A jó szó, a simogatás, az ölelés sokkal értékesebb bármilyen ajándéknál.
Az ökölvívásban van egy mondás: az idősödő, korosodó ökölvívót először a reflexei, utána a kondíciója és az ereje, legvégén a barátai hagyják cserben.