Ami fontos, úgy ér véget, hogy észre sem veszem.
Nem kellenek a nagy szavak, hallom minden sóhajod, elárul minden szívverés.
Lehetek a víz, lehetek a tűz,
lehetek a szél, – ami Téged mindig űz -,
az árnyék, lehetek a fény, akkor sem értenél!
Most kicsit meghalok
Magányomban elsüllyedve
Megvadulva érted ordítok.
Kérlek, ne sírj, ha valami bánt,
Hívj, egy szó, s dalom érted kiált.
Rám találsz majd, tudom, eljön az a nap,
Vágyom rád, oly messze vagy.
Hangod hallom, ha fúj szél,
Mondd, hol maradsz, ha a csend kísér?
Elsuttognám minden titkomat,
Vágyom rád, oly` messze vagy.