Vona Gábor

Kevés olyan ember van a hazai közéletben, akinek annyi tapasztalata van arról, hogyan kell egy pártot a nulláról fölépíteni, mint nekem.

Életem végéig el tudtam volna játszani a pártvezér szerepét, csak mindig azt kellett volna mondanom, amit a tagság és a szavazók hallani szerettek volna. De bennem ugye lezajlott egy változás. Én pedig csak azért tudok küzdeni, amiben hiszek. 

– mondta a Jobbikból való távozásáról.

Az tény, hogy Toroczkai volt a Jobbik jobbszéle. 

Én is támogattam Jakab Pétert, amikor elnök lett, azt gondoltam, a dinamizmusára, a szónoki képességeire tud majd hagyatkozni a párt. Azt nem láttam előre, hogy ennyire stratégiátlanul fogja vezetni a közösséget.

Én három szakaszban látom a Jobbik-szavazók elszivárgását. A tábor egy része az összefogás megvalósulásával, még jóval a választási kampány előtt minimum elbizonytalanodott, vagy azt mondta, hogy köszönöm szépen, ebből nem kérek. A második szakasz Jakab Péter politikai brandjével kapcsolatos, a megmaradt szavazók közül is sokakat elbizonytalaníthatott az ő tartalom nélküli bulvárpolitizálása. A harmadik szakasz Márki-Zay Péter kampánya, ami egy a saját bázisra irányított vízágyúként működött. Ettől már nemcsak a Jobbik szavazói maradtak otthon vagy pártoltak el az ellenzéktől, más nem-fideszes szavazókra is hathatott a miniszterelnök-jelölt ámokfutása.

(Magyar Narancs, 2022. 06. 08.)

Nem szeretnénk rablópárt lenni, azt meghagyjuk másoknak.

(2023. 11. 24.)

Abból, hogy hányfelé szakadt, látszik, hogy a Jobbik igazi néppárt volt, és hogy Róna Pétertől Toroczkai Lászlóig hányféle spektrumot kellett összetartani.

Azt gondolom, hogy amit én 2018-ban magam után hagytam a politikában, az nem egy kész kerettörténet. Most vagyok azon a ponton 45 évesen, hogy szeretném a politikai hagyatékomat rendbe tenni, és erre ebben a közösségben lesz lehetőségem.

– válaszolta a 2RK elnöke arra kérdésre, hogy miért tért vissza a politikába. (2023. 10. 20.)