1950. március 28. -
vállalkozó
Az egyik műsorban azt mondta a riporter, hogy az ilyen rablók, mint Tasnádi Péter, könnyen vigadoznak, mert ülnek a rabolt százmillióikon. Hogy állíthat ilyet alaptalanul egy újságíró, amikor minden egyes gazdasági bűncselekményben jogerősen felmentett a bíróság?!
Gyakorlatilag engem eddig 40 ügyvéd védett, az ügyvédi kamara legkiemelkedőbb tagjai. Bármelyik ügyvéddel beszélek, azt mondja, van a BTK és vannak a Tasnádira kialakított büntetőszabályok.
Magyarországon én élesztettem fel az MMA-t, amit akkor még utcai harcnak neveztek.
Szerintem minden férfinak tetszene az, ha úgy tekintenek rá, mint egy maffiafőnökre, akinek hatalma van. Akinek lehetősége van mindent elintézni, aki szép ruhákban jár, gyönyörű házban lakik. Luxuséletet él, luxusautókkal jár, testőrökkel, sofőrrel. Ez nem vonzó?
Főleg szórakozóhelyeket, vállalkozásokat védtünk. Ez volt az úttörő korszaka annak, hogy egy biztonsági őr megjelent egy vállalkozásban. Ma, ha bemész egy üzletbe, mindenhol van már egy biztonsági őr. Gyógyszertárban, zöldségesnél, trafikban, mindenhol. Akkor ez még teljesen új volt.
A rendszerváltás után voltunk közvetlenül, a rendőrség nem volt a helyzet magaslatán, nem tudták, hogy mit lehet, mit nem lehet. És én ezen a résen becsúsztam. Alapítottam egy őrző-védő céget, magam köré gyűjtöttem az akkori erős fiúkat, mögé tettünk egy sportklubot, és így szép lassan mindenhová kiterjesztettem a csápjaimat.
Vallásos, hívő ember vagyok, hiszek a szeretet erejében, a megbocsátás erejében.
Csak azért nem fogok jó képet mutatni magamról, hogy az emberek véleménye megváltozzon rólam.
Az ember a sorsát nem kerülheti el, utólag mindenki marha okos. Ahogy mondják, hogy ha tudtam volna, hogy megbotlok, akkor előtte leülök. Megérte? Ez volt, ez jutott, ezt dobta a gép.
