Pályafutásom során szerencsés voltam, hogy minden álmomat megvalósíthattam, és az az igazság, hogy ennél többet nem is kívánhatnék.
Tudom, hogy abban a pillanatban, amikor úgy érzem, hogy már nem vagyok képes teljesíteni, hogy már nem élvezem a játékot, vagy nem segítem a csapattársaimat, abbahagyom. Nagyon önkritikus vagyok magammal szemben, tudom, mikor vagyok jó, mikor rossz, mikor játszom jól és mikor rosszul. Amikor úgy érzem, hogy itt az ideje megtenni azt a lépést, akkor megteszem, anélkül, hogy a koromra gondolnék. Ha jól érzem magam, mindig megpróbálok tovább játszani, mert ez az, amit szeretnék csinálni
Nehéz volt számomra, amikor Barcelonába érkeztem. Gyerek voltam, és alkalmazkodnom kellett az új barátokhoz, az országhoz, a városhoz, az emberekhez és az iskolához. Az elején nagyon nehéz volt, de úgy gondoltam, hogy azt csinálhatom, amit akarok, focizom, egy olyan nagyszerű csapatban, mint a Barcelona, és ez képessé tett arra, hogy továbblépjek, csodálatos volt, és nagyon élveztem. Barcelonában mindig nagyon jól bántak velem, hálás vagyok nekik ezért.
Nehéz volt váltani, amikor a PSG-hez mentem, mert nagyon jól ment a Barcelonában, és arra gondoltam, hogy ott maradok. Nem álltam készen a távozásra, minden nagyon gyorsan történt, egyik napról a másikra újjá kellett építenem az életemet. Megismertem egy másik bajnokságot, egy másik klubot, egy új öltözőt. Ez egy olyan változás volt, amire nem számítottunk, és ezért volt nehéz az elején.
A mai napig érzelmekkel tölt el, amikor a közösségi médiában olyan videókat nézek, amelyek arról szólnak, hogy világbajnokok vagyunk.
A legszomorúbb nap egy focista számára, amikor azt gondolja, már nincs mit javítani a játékán.
Egyértelmű volt számomra, hogy az utolsó tornáig próbálkoznom kell, és nem léphetek ki úgy a válogatottból, hogy ne nyerjek valamit.
(Messi a 2021 Copa América megnyeréséről a Diario SPORT-nak adott interjújában)
Sok minden megfordult a fejemben a döntő éjszakán, és komolyan elgondolkodtam azon, hogy nem térek vissza, de a hazám és a mez iránti szeretetem túl nagy.
(Messi 2016. augusztus 12-én, miután visszavonta döntését)
Én mindent megtettem azért, hogy Barcelonában maradhassak. De Laporta nem mond igazat, sosem kértek fel arra, hogy lemondjak a fizetésemről. Arra kértek, hogy 50 százalékkal csökkentsem a fizetésemet, és minden probléma nélkül megtettem. Többet nem tudtunk segíteni a klubnak. Az én és a családom vágya is az volt, hogy Barcelonában maradjunk.
Elsősorban a spanyol, az angol és az argentin bajnokságot nézem, ha az időm engedi.
Mindig is azt mondtam, nem állnék edzőnek, mert nincs hozzá affinitásom. Ez persze még változhat az évek során, de egyelőre a futballra összpontosítok, ráérek még a folytatáson gondolkodni. Majd ha közeleg a befejezés.
Számomra az a legfontosabb, hogy arra koncentráljak, amit szeretek, nem szeretek azokkal a dolgokkal foglalkozni, amik a profi focit körülveszik.
Sok mindent magamba zárok és csak a legszűkebb körnek mondom el a kétségeimet.
Ez őrültség, hogy a világ legjobb klubja egy játékostól függ. Ha ez a helyzet, akkor valami nincs rendben, mert a Barcelona nagyszerű játékosokkal rendelkezik. A legmagasabb szintű játékosokról beszélünk, a világ legjobbjai, és őrültség azt mondani, hogy a Barcelona tőlem függ.
Nyerni akarok. Hogy mit csinál a többi csapat, az nem érdekel. Barcelonai játékosként, és amikor már nem vagyunk versenyben, soha nem akarom, hogy a fő riválisunk nyerjen. De először is, magam szeretnék nyerni.
Átéltem néhány szomorú pillanatot, amikor nem sikerült elérni a kitűzött célokat. Mint minden munkában, amikor a dolgok nem működnek, akkor szenvedsz.
Átlagember vagyok abból a szempontból, hogy éppúgy próbálok normális családi életet élni, mint bárki más. Igaz, olykor szeretnék észrevétlen maradni, anélkül, hogy mindenki engem figyel.
Az igazi bajnokok a célt látják maguk előtt, nem pedig az akadályokat.
