Ez kritikus pillanat a bolygónk számára. Annyira megváltoztattuk, hogy új geológiai korszakot hoztunk létre – az antropocént. Az emberek korát. Történelmünkben először szakadnak meg azok a globális kapcsolatok, amelyekre minden élőlény támaszkodik. De ha gyorsan cselekszünk, rendelkezünk ismeretekkel és megoldásokkal ahhoz, hogy bolygónk ismét boldogulni tudjon.
Ugyanazok az egyedülálló agyak és kommunikációs készségek, amelyek civilizációink fejlődését elősegítették, ma már hozzáférhetnek olyan technológiákhoz és intézményekhez, amelyek lehetővé teszik a világ minden nemzetének az együttműködését és összefogását, ha ezt választanánk. Ha az éghajlat-változással akarunk szembenézni, lehetővé kell tenni a fenntartható fejlődést és helyreállítani a biodiverzitást, akkor internacionalistának kell a megközelítésünknek lennie. Eközben nagyobb egyenlőséget kell elérnünk, mint előtte, illetve amit a nemzetek elvesznek a világtól, azt vissza is kell adniuk. A gazdagabb nemzetek sok mindent elvettek, és eljött annak az ideje, hogy adjanak.
A bolygó nem tudja támogatni a húsevők milliárdjait. Amennyiben mindannyian csak növényeket fogyasztanánk, akkor csak a jelenleg használt föld felére lenne szükségünk.
A ragadozókat megsemmisítettük, rendelhetünk ételt, nem kell félnünk a járványoktól. Semmi sem állíthat meg minket. Csak mi magunkat.
Ha van egy hat- vagy nyolcéves gyereked, és kihagysz három hónapot az életükből, az pótolhatatlan. Azt elmulasztottad.
Mivel a természeti világ és a városi világ közötti kapcsolat, az ipari társadalom, az ipari forradalom óta távoli, ezért nem vettük észre, hogy mit csináltunk. Most látjuk, hogy szinte mindent, amit teszünk, annak következményei vannak a természeti világban. A természeti világ, amelynek része vagyunk, hihetetlenül összetett. És minden elem összeköttetésben van egymással.
50-60 évvel ezelőtt … nagyon kevés ember volt Nagy-Britanniában vagy valójában Európában, aki természetfilmeket készített. Így nem számított, hogy milyen amatőr felszereléssel rendelkeztél. Az emberek nem néztek rád ezért kritikusan. A természettudományi filmek készítése viszonylag egyszerű volt: mutasd meg az állatokat és az emberek rácsodálkoznak… Megdöbbentek a valóságon. A most már rendelkezésre álló technológiával mindenhová elmehetünk. A tenger aljára, az űrbe, drónokat, helkoptereket használhatunk. Felgyorsíthatjuk és lelassíthatjuk a dolgokat. Filmezhetünk sötétben. Rendkívül sok a lehetőségünk!
Az 1950-es években a TV-zés hőskorszakában úgy tűnt, hogy a természeti világ egy új, felderítésre váró világ.. Először elmentem Nyugat-Afrikába, ami egy csodaország volt. Felderítetlen és izgalmas. Mindenütt láttál valami újat. Úgy érezted magad, mint ha vissza mentél volna az Éden kertjébe.
A madarak a legtökéletesebb pilóták amiket a föld valaha látott! Repülnek alacsonyan és magasan, hatalmas sebességgel és nagyon lassan. És mindig rendkívüli kontrollal és precizitással.
Egyre többet és többet tehetsz, de a legjobb mottó mégis az, hogy ne pazarolj! Ne pazarold az elektromosságot, ne pazarold a papírt, ne pazarold az ételt! Éld úgy az életed, ahogy szeretnéd, csak ne pazarolj! Vigyázz a természeti világra, és a benne élő állatokra, növényekre is. Ez az ő bolygójuk is, nem csak a miénk!
A földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni. Sokan egyénileg is megtesznek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában.