Általában egy szerepre úgy készülök, hogy teljesen elmerülök a karakterben, igyekszem átlényegülni, eggyé válni vele – ehhez nem egyszer olyan, valós embereket kell követnem, együtt lélegezni, élni velük, akik olyanok, mint akit alakítani fogok. Elsajátítom a gesztusaikat, azt, ahogy viselkednek bizonyos élethelyzetekben, hogy a végén már tök természetesen jöjjenek a legapróbb mozdulatok is.
Venom cool, egy igazi badass figura. A fiam mesélt róla nekem először, egyszerűen imádja. Hálás dolog Venomot játszani, mert könyörtelen, és ha őt játszod, nincsenek szabályok, annyira komplex a feladat.
Nem azért lépsz a színpadra, hogy ehess, azért lépsz, hogy megegyenek.
Mindig jó olyasvalakit játszani, aki titkol valamit.
Szeretem, amit csinálok. Szeretek filmeket forgatni. Nézni nem annyira szoktam őket, forgatni viszont imádok.
Karl Malden volt a mentorom. Minden, amit tanultam, azt a San Francisco utcáinból szedtem össze. Egy 52 perces epizódot hét nap alatt forgattunk le. San Franciscoban dolgoztunk ebből heti hat napot. Karl rengeteget tanított nekem, például hogy hogyan tanuljak meg minden héten egy új forgatókönyvet, hogyan dolgozzak minden héten más rendezővel. Mindent ennek a sorozatnak köszönhetek.
Nem szerepeket választok, hanem filmeket. Talán az különböztet meg a leginkább más színészektől, hogy producerként is dolgozom. Amikor például megkapom a forgatókönyvet, akkor teljes egészében elolvasom, nem csak az én szövegemet. Aztán az évek során szerzett tapasztalataimat felhasználva lebontom a forgatókönyvet apróbb elemeire. Analizálom. Tudni akarom, hogy nem csak egy hirtelen lelkesedés miatt tetszik-e. Ha ez megvan, akkor olvasom át a szerepemet.
A színészeket azért fizetik, hogy önzőek és egocentrikusak legyenek.
Gyerekként nem tudtam, kik azok a celebek. Anyukám operaénekesnő volt, és a család többi tagja is művész. Nem mentünk moziba, bulvár újságokat sem járattak a szüleim. Bár zongorázni tanultam és balettórákat vettem, színésznőként szerettem volna dolgozni – a közönséget megnevettetni azonban kemény munka.
A legnagyobb színészekkel dolgoztam együtt, akik már mind elhunytak. Ez eléggé elszomorít.
Amit a legszerencsésebb dolognak tartok az életemben, az az, hogy azt a dolgot csinálhatom, amit a legjobban szeretek: színészkedek, és egy nagyszerű közönséget szórakoztatok világszerte.
Színészkedés nélkül tudnék élni, de zene nélkül soha.
Színészként nagyon könnyű eltűnni a reflektorfényből Hollywoodban.
A színészet a legvadabbul túlfizetett munka, amit csak el lehet képzelni.
Nem számít, hogy tudsz-e színészkedni vagy sem. Az fog munkához juttatni, ha bemész abba a szobába és eléred, hogy azok a kizsákmányolók téged akarjanak.
A profi sport és a színészkedés két különálló dolog. Én ezt a saját bőrömön keresztül tapasztalhattam meg. Ők az igazi bajnokok.
Ha megvan az eszed ahhoz, hogy valami kreatív dologba kezdj, akkor ne válaszd a színészetet!
Sokszor az a helyzet, hogy egy filmen jól mutató páros piszkosul utálja egymást a valóságban. Sőt, akár az is lehet, hogy a valóságban csípik egymást, de a vásznon nem mutatnak jól együtt. Furcsa módon a valóságbeli utálat a nagy vásznon kifejezetten könnyen festhet úgy, mint a szerelem.
Mindig is arra törekedtem, hogy a legszórakoztatóbb dolgot vállaljam el, ami elém kerül. És ahogy öregebb és rondább lettem, sokat nőtt a változatossága a szerepeknek, amikkel megtalálnak.
Minden fiatal színészt köteleznék, hogy egy-két évre igazgató legyen, mert akkor megtudná, milyen felülmúlhatatlan gyönyörűség színésznek lenni.
