Attól féltem, hogy ha négy évig azt csinálom, amit mások mondanak, a végén úgy jövök ki a színiakadémiáról, mint egy Toyota a futószalagról – beszabályozva, akár egy robot.
Színészet idézetek
Mielőtt Richard Harris meghalt, egy nyilatkozatában elárulta a világnak, melyik színészeket tartja tehetségtelennek, és bizony az én nevem is ott volt azon a rövid listán, valahol Kenneth Branagh neve mellett. Legalább jó társaságba keveredtem.
Nem a szépségem miatt akartam színész lenni. Nem szerettem volna magamat látni olyan pályán, ahol a közönség a fizikumom miatt néz meg és az évek múlásával a plasztikai sebészethez, meg ilyen dolgokhoz kellett volna folyamodnom. Szeretem a ráncaimat. Tetszik, hogy az évek tapasztalatai nyomot hagynak arcomon.
Amikor a Casino Royale meghallgatásán voltam, a fürdőszobából kellett kisétálnom egyetlen törülközőben. Nos, jobban is felkészülhettem volna, mert emlékszem a rendező, Martin Campbell megjegyezte, hogy kissé pufóknak nézek ki. Akkoriban még nem tudtam, hogyan kell helyesen táplálkozni, vagy edzeni, és őszintén őrültem Martin ébresztő szavainak. Jól reagálok az igazságra, mert segít jobbá válni.
Mindig is rajongtam Supermanért. Egy ilyen karakterrel forgatáson kívül is magaddal viszed a köpenyt. Részévé válik a te nyilvános megjelenésednek. Amikor a gyerekek találkoznak velem, nem feltétlenül Henry Cavillt látják, sokkal inkább Supermant, és ez így nagy felelősség. Mivel egy csodás karakterről beszélünk, igazából örülök, hogy ilyen felelősségem van, és remélem, hogy a következő években még eljátszhatom Supermant.
Általában egy szerepre úgy készülök, hogy teljesen elmerülök a karakterben, igyekszem átlényegülni, eggyé válni vele – ehhez nem egyszer olyan, valós embereket kell követnem, együtt lélegezni, élni velük, akik olyanok, mint akit alakítani fogok. Elsajátítom a gesztusaikat, azt, ahogy viselkednek bizonyos élethelyzetekben, hogy a végén már tök természetesen jöjjenek a legapróbb mozdulatok is.
Karl Malden volt a mentorom. Minden, amit tanultam, azt a San Francisco utcáinból szedtem össze. Egy 52 perces epizódot hét nap alatt forgattunk le. San Franciscoban dolgoztunk ebből heti hat napot. Karl rengeteget tanított nekem, például hogy hogyan tanuljak meg minden héten egy új forgatókönyvet, hogyan dolgozzak minden héten más rendezővel. Mindent ennek a sorozatnak köszönhetek.






