Helló, én vagyok a benned rejlő lehetőség. De szólíts csak lehetetlennek.
Minden nap szánj rá egy percet, hogy megerősítsd a céltudatosságod. Te magad is meg fogsz lepődni, hogy mire vagy képes.
A semmi kellős közepén, egyetlen kötélen egyensúlyozva haladsz, bízva abban, hogy egyszer átjutsz a másik oldalra. Van, hogy belezuhansz a vízbe, ki kell úsznod a partra, hogy aztán az elejéről folytathasd az utat. Van, hogy megtanulod, hogy mit jelent az egyensúly, és bizonyos távokat könnyedén megteszel. Vannak, akik egy tapodtat sem tesznek, csak bámulják a kötelet, és azt mondják, de jó annak, aki a másik oldalon van, míg valójában ők is bármikor oda juthatnának. Ezt az utat teszik meg azok, akik bátran vetik bele magukat az ismeretlenbe. Egy olyan világba, ahol lehet, hogy lesznek találkozások, amik bearanyozzák az életüket, miközben már az első pillanattól kezdve biztos, hogy nem tartanak örökké.
Aki folyton ugyanazokba a falakba ütközik, lehet, hogy hamis világot kerget, egy illúziót, valamit, ami soha nem tenné boldoggá, vagy épp soha nem fog működni. Lépj ki a korlátok közül, lépj egy nagyot, kutass, és hidd el, te is lehetsz boldog, megérdemled, csak végre merj érte tenni – felejtsd el, hogy neked nem jár, hogy te nem kaphatod meg, hogy képtelen vagy elérni.
Az első iszonyú fontos lépés az, hogy megtanulunk állni,
állva várni, és így közbejöhet bármi, meg tudsz majd állni.
És ennek tényleg hasznát veszed,
amikor majd a dolgaidat egymás után teszed.
Az egyéni motivációk soha nem arányosak a célok társadalmi értékével.
Bármit hiszünk és bármit gondolunk, életünk alakulását cselekvéseink szabják meg.
Itt az idő, hogy mindaz,
amire korábban hangtompítót szereltünk,
végre felébressze az alvókat.
Mindenkinek joga van arra, hogy jobbat és szebbet akarjon, mint amije van. Azért vagyunk emberek, hogy minél többre és tökéletesebbre törekedjünk.
Semmi sem lehetetlen, ha a szándék mellett időt és energiát is áldoznak rá.
Ha kicsi, apró dolgokkal is, de hozzátehetünk valamit a világhoz, és jobbá tehetjük azt.
Nincs az a hegy, amit el ne lehetne hordani. Csak neki kell állni.
Az akaraterő, a kitartás minden emberben megvan, de a legtöbbnél sosem mutatkozik, mert belesüppednek valamibe, amiben kényelmesen lustálkodhatnak egész életükben.
Még a beton réseiben is megered olykor a mag – nincs ott keresnivalója, mégis nő, gyökere átfúrja a betont.
Aki kíméli magát, a gyengeségbe hal bele.
A kudarc az egyetlen ellenséged. Az egyetlen út előtted van, ezért soha ne süsd le a szemed.






