A jövő még bizonytalan, de mégsem aggódom. A hozzám közel állókra támaszkodom. Osztozni fogok a terheikben, és ők is az enyémekben. Élni fogok, és szeretni.
Filmidézetek
Néha, az emberi akarat le kell, hogy gyűrje a lehetetlent.
A legtöbbünk az egész életét bujkálással tölti.
Olyan sokszor fogtam már mellé életemben. Beszéltem, amikor hallgatnom kellett volna, goromba voltam, amikor gyengédnek kellett volna lennem.
Nagyon jó, de a tégla nem üt vissza!
Te magad mondtad, tanulj meg minden fogást, ne ragadj le egyetlen stílusnál sem…és mindig légy nemes lelkű!
A harci tudomány a nevelés egy fajtája. Megteremti az ész, a test és a lélek egységét.
Mindenkiben lakozik egy démon belül. A démon itt van veled, a gyűlölet táplálja, az erőszak, a gyilkosság. Belekapaszkodik a félelmedbe és ellened fordítja.
Csak a magvak halhatnak meg maguktól, mert amint a földre hullanak, új élet sarjad belőlük és gyümölcsöt hoznak.
Mindenkinek a múltjában lappang valami undorító titok.
Isten minden teremtménye gyilkol, számtalan formában. Vedd csak a vadont… az egyik faj elemészti a másikat, mi pedig az iparral kipusztítjuk az összes fajt és a vadont. Csak ezt ööö… civilizációnak hívjuk, nem gyilkosságnak.
Senki sem születik gonosznak, ezt tanulni kell.
– Gyerekkoromban Texasban laktunk.
– Hogy a pi**ába nincsen akcentusod?
– El akartam felejteni minden texasi bunkót…
– Hé, az anyám texasi!
– Úgy értem, a többi bunkót.
– Szerinted vannak itt démonok, Mel?
– Mi vagyunk a démonok.
A tévé az agy rágógumija, a lélek McDonalds-a.
Az undorító dolgok is megszépülnek, ha velem vagy.
– Szia, Papa! Hogy ment a meló?
– Milyen meló? Munkanélküli vagyok!
– Mondtam már, hogy szeretlek?
– Nem.
– Pedig igen.
– Még mindig?
– Örökké.
Az igazán nagy emberek egész életükben nem tudnak megnyugodni. Örökké hajtja őket valami, mert érzik, hogy mekkora felelősség van rajtuk. Hogy minden azon múlik, mit kezdenek a tehetségükkel. Rajtuk múlik, hogy felemeljék az emberiséget, egy magasabb szellemi szférába.
„Túl vagyunk rajta” – mondtam magamnak. Mint egy álom, ami reggelre elszáll. És idővel – mármint ha elég idő telik el – elfelejtem az egészet.
