215 idézet
Üdvözlünk az ország legnagyobb boksz idézetgyűjteményében! Válogatásunkban főként az ökölvívás egykori és jelenlegi bajnokai, a bokszélet képviselői vallanak pályafutásukról, sikereikről, kudarcaikról.
Sokkal komplettebb bunyós voltam, mint Vlagyimir, aki szerintem azt hiszi, hogy túl gyenge az álla, azért nem mer támadni. Néztem a David Haye elleni meccsét is, amikor ellenfele egymás után kétszer ütött, vissza kellett volna támadnia, ehelyett inkább védekezett. Én már a meccs közepén kiütöttem volna Vlagyimirt.
Legyőztem már egy Klicskót, ráadásul a jobbik bokszolót, nem jelentene gondot Vlagyimir megverése sem.
A boksz nyitotta meg a világot a számomra, a sporttól váltam jobb emberré: utazhattam, találkozhattam emberekkel, és nyelveket tanulhattam. Sohasem szerettem igazán a sportot, még a bokszot sem, csak meg akartam mutatni a bátyámnak, Vitalijnak, hogy vagyok legalább olyan jó, mint ő
A történelem majd eldönti, kinek hol a helye. Takarítsd ki a mezőnyt, védd meg a címedet, uralkodj sokáig, és a teljesítményed önmagáért fog beszélni.
A 86-os Tysonnal mit kezdenék? A szart is kiverném belőle. És ezt komolyan is gondolom. Sokan hajlamosak a régi időket és az új időket összevetni egymással, de egyszerűen nem létezik olyan idősík, ahol ne én lennék a legjobb.
Ameddig az ember bokszol, egy bizonyos értelemben vett gyűlöletet fejleszt ki az ellenfelekkel szemben, s kizárja a barátság kialakulásának lehetőségét.
Amikor én 1974-ben Ali-val bokszoltam, ő egyértelműen legyőzött engem. Õ 32 volt akkoriban és én egyszerűen túl fáradt voltam 12 menethez. 1991-ben, amikor címmérkőzést vívtam Holyfield-del, végigálltam a tizenkét menetet, anélkül, hogy a szünetben le kellett volna ülnöm. És Holyfield, aki még 30 sincs, csak kapaszkodásokkal tudta végigbírni a harcot. Ez megmutathatja Önnek, ki a jobb bokszoló.
Azoknak, akik mindig az erőszak miatt panaszkodnak, nem kellene állandóan a bokszra mutogatniuk. A politika messze brutálisabb, mint a boksz. A politikusok „övön alul” is támadják egymást, némelyik meg is öli magát, mert nem bírja a nyomást.
Állítom, a boksz olyasvalami kissé, mint a sakk. A sakkban persze nem arra törekszenek, hogy elpusztítsák az ellenfelet, hanem inkább intellektuálisan próbálják meg felőrölni.
Alitól legyőzötté válni, ez volt a legnagyobb megaláztatás az életemben. Soha és semmikor nem gondoltam volna, hogy én veszítenék.
Imádkozom az Istenhez, hogy végre láthassak egy olyan embert a bokszban, aki azzal a magabiztossággal és szenvedéllyel lép be a ringbe, amivel én tettem annak idején. Csak egy ilyen fickót ismerek… Conor McGregort. Istenre esküszöm, ez a srác olyan, mint egy levegővételnyi friss levegő. Az én szemeimben ez a fickó a legszórakoztatóbb figura a küzdősportok világában. Szeretem, ahogy bunyózik, mert nagyon magabiztos. Miután megnéztem pár meccsét, természetesen utánaolvastam, hogy ki is ő valójában, mit lehet róla tudni. A srác amatőr nemzeti bajnok volt régen, és nyilvánvaló, hogy az én meccseimen nőtt fel. Olyan magabiztos, amilyen én is voltam fiatalkoromban, és sok rám jellemző mozdulata is van
Amiben én a legjobb vagyok, az a szórakoztatás. Én nemcsak bokszolok, hanem igazi showt nyújtok a rajongók számára. Én kiütéssel győzök, és ezt nem sok ember csinálja a bokszban.
Kevesen mentek el Mike Tyson Tervor Berbick-kel szembeni második menetes megsemmisítő győzelme mellett anélkül, hogy azt éreznék, hogy egy meghatározó epizódot láttak a boksztörténelemből. Az összecsapás mellett, amelyre mindenki emlékezni fog, ha nem is a küzdelemre magára, mert az nem is létezett, hanem a pillanat történelmi jelentőségére. Mint ahogy Dempsey könyörtelen pusztítása Willard ellen, Louis győzelme Braddockkal szemben és Marciano hátrányból történő visszakapaszkodása Walcott ellen, úgy Tyson kiütéses győzelme is új érát indított el – a Tyson-érát. Kevesen mentek el a Las Vegas Hilton Centerből is anélkül, hogy azt éreznék, hogy egy kivégzésnek voltak a szemtanúi. Tyson egy mészáros sebészi pontosságával rendezte el Berbicket. Olyan hevességgel pusztított a kihívó, hogy az egyetlen kérdés, amely kiült az ajkakra, ez volt: ‘Le tudja valaki győzni ezt az embert?
Van valami képregényszerű minősége Tyson mérkőzéseinek. Amikor megüti az ellenfeleit, ők nem összerogynak vagy a ringpadlóra vágódnak. Végigrepülnek a szorítón, és gyakran pattognak a földön vagy a köteleken, mielőtt a vászonra omlanak. Egy kicsit olyan, mintha azt látnánk, ahogy Popeye csépeli Brutust, vagy Batman náspángolja a Pingvint. Az erőszak intenzitása annyira eltúlzott, hogy már-már szürreálisnak tetszik.
Amikor az amatőrök között verekedtem, nem tudtam elképzelni, hogy a hivatásosak miként bírnak 15 menetet. A profik között pedig azon csodálkoztam, hogyan fáradhatnak el az amatőrök három menet alatt.
Nem számolom a felüléseket, én csak akkor kezdem el számolni, amikor már fáj, amikor már nem bírom tovább, (…) mert ez az, ami igazán számít. Ez tesz téged bajnokká.
Az ökölvívásban van egy mondás: az idősödő, korosodó ökölvívót először a reflexei, utána a kondíciója és az ereje, legvégén a barátai hagyják cserben.
Én már gyermekként azt tapasztaltam, hogy aki egyszer megszerette az ökölvívást, azt szinte magába szippantja ez a közeg. Ennek a közösségnek pedig jellemformáló ereje van. Erre kiváló példa, hogy mindig van pár srác, aki először azért jön le a terembe, hogy megtanuljon verekedni, vagy hogy felvágjon vele a barátai, a barátnője előtt. Mindez hamar megváltozik, és elkezdi megérteni az ökölvívás szépségét és lényegét.
